Ahhoz hogy Európa továbbra is vezető szerepet töltsön be a klímasemlegesség terén, és hogy a lépéseinket összehangoljuk, a stratégia konkrét lépéseket javasol: a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetést, a polgárok szerepvállalásának elősegítését, a kulcsfontosságú területeket – az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást – érintő intézkedések összehangolását, illetve a társadalmi méltányosság biztosítását az átmeneti időszakra. A klímasemlegességgel kapcsolatos stratégia hét stratégiai területet fed le és kezdeményez együttes fellépést ezek kapcsán: 1. energiahatékonyság; 2. megújuló energiaforrások használata; 3. tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; 4. versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; 5. infrastruktúra és összeköttetések; 6. biogazdaság és természetes szénelnyelők; 7. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.
„Ez egy kézzelfogható, megvalósítható és egy tényleges konzultációra épített stratégia, amely több területet érint, úgy mint az energiát, közlekedést és a mezőgazdaságot is. Bízom abban, hogy a magyar kormány is figyelembe veszi a javaslatokat a 2018 végéig benyújtandó nemzeti éghajlat- és energiapolitikai terv kidolgozása során. Mindannyiunk érdekében remélem, hogy legalább a klíma- és energiapolitikában véget vet a külön utas politikájának. Az irány nem lehet más, mint a megújuló energiatermelés, a kibocsátáscsökkentés, a veszélyes hulladékot termelő nukleáris energia leállítása, a munkahelyteremtés és az emberek életminőségének javítása városokban és vidéken egyaránt. Ez utóbbi cél elérése érdekében a különböző, vidéket érintő fejlesztési források összehangolását kell elérni, hogy azok a vidéki közösségek és környezetünk irányába hasznosuljanak, például az EU-okosfalvak koncepción keresztül!” – nyilatkozott Szanyi Tibor, az MSZP alelnöke és EP-képviselője.