Az ingadozások leginkább a termelőket érintik, és a probléma gyakran nem is jut el az élelmiszerlánc többi szereplőjéhez. Kivételt képeznek a fogyasztók, akik például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak a legfőbb áldozatai. Éppen ezek miatt konkrét eszközökre van szükségünk. A mezőgazdasági piacok instabilitása és tökéletlensége, a mezőgazdasági piacok globalizált jellege és összetettsége, a kínálat időjárástól függő változékonysága, a fokozott egészségügyi kockázatok, valamint az élelmiszerellátás bizonytalan egyensúlya miatt a mezőgazdasági termelők sajnos még jobban ki lesznek téve az áringadozásnak - húzta alá Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő, a mezőgazdaság- és vidékfejlesztési szakbizottság főtagja a vitában.
A képviselők olyan eszközökben gondolkodnak, mint a termelők és azok szervezeteinek támogatása, a jobb és átláthatóbb szerződéskötés rendszere, illetve a jobb agrárpiac- és az árak alakulását figyelő pontosabb rendszer. Megítélésünk szerint ezek csökkenteni fogják az áringadozásokat, de csak abban az esetben, ha végül a valódi termelőkhöz és azok szervezeteihez jutnak el. Végeredményként olyan következetes szakpolitikát szeretnének kialakítani uniós és tagállami szinten, amely célzott eszközökkel segíti a többfunkciós és fenntartható mezőgazdasági termelést, valamint biztosítja a méltányos árakat.
„Ezek az eszközök, támogatások nem kidobott erőforrások, hisz a Közös Agrárpolitikának egyik legfontosabb célkitűzése a tisztességes árú élelmiszer-biztonság megteremtése. Most jött el az ideje annak, hogy egy valódi termelő- és fogyasztó központú új Közös Agrárpolitikát dolgozzunk ki” - erősítette meg Szanyi Tibor.