Az Európai Bizottság válaszában aláhúzta, hogy szorosan figyelemmel kíséri a Magyarország hulladékgazdálkodási politikájával kapcsolatos fejleményeket, és hogy már több ízben aggodalmát fejezte ki az ország hulladékkezelésében (közelmúltban) bekövetkezett változtatások miatt. A válaszból kiderül, hogy Magyarország szinte minden részterületen rosszabbul teljesít, mint az Uniós átlag. A települési hulladék újrafeldolgozásában és a komposztálás arányában például 32%-ot ért el 2015-ben, amely jelentősen alulmúlja a 45%-os uniós átlagot. Olyan terület is akad – mint a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakóban történő elhelyezésére vonatkozó 35%-os 2016-os maximális célértéknek való megfelelés esetében –, ahol Magyarország még csak jelentést sem tett.
Mindezek miatt a Bizottság tavaly „korai figyelmeztetési” vizsgálatot indított, hogy nyomon kövesse a tagállami előrehaladást a hulladékokról szóló keretirányelvben lefektetett, a települési hulladék újrafeldolgozására vonatkozó 2020-as célértéknek való megfelelés érdekében.
“Kormányzati felelősség, hogy fel tudunk-e zárkózni a hulladékgazdálkodás területén, vagy hogy folytatjuk a szemétdomb építést. Az csak egy dolog, hogy ezek a szemétdombok elég rosszul festenek az új stadionok mellett, az azonban problémásabb, hogy a teljesítési határidők (és büntetések) vészesen közelednek” – húzta alá Szanyi Tibor, szocialista képviselő.
