Százezreket raknak ki a nyugdíjellátásból

Elveszik több százezer idős embertől a nyugdíjat, a helyébe lépő szociális ellátás emelésére semmilyen kötelezettség nincs, sőt, az összeg bármikor csökkenthető lesz - jelentette ki Korózs Lajos. Az MSZP-s politikus azzal kapcsolatban beszélt a korhatár előtti ellátásokról, hogy a kormány pénteken beterjesztette a megszüntetéséről szóló javaslatát. Az intézkedés az előre hozott öregségi nyugdíjakat, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjakat, a fegyveresek szolgálati nyugdíját, valamint a bányász- és a művésznyugdíjakat is érinti. Korózs megjegyezte, hogy a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János az alkotmány májusi, a mostani jogszabályváltozást megalapozó módosításakor még azt mondta a parlamentben, hogy indítványuk a "bányászokra, vegyészekre, zenészekre nem vonatkozik".

A szocialista politikus azt is kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvénnyel a kabinet megváltoztatná a nyugdíjemelés módját, eltörölve azt a Bajnai-kormány által hozott szabályt, hogy a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére. A jövőben így minden évben csak a várható inflációval emelnék a nyugdíjakat.

Mint Korózs is említette, év közben - biztos ami biztos alapon - ennek megfelelően a még hatályos alkotmányt is módosította a kormány. Ezt egy új bekezdéssel oldotta meg a kabinet, amely szerint "az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki". Rendelkeztek arról is a haályos alaptörvényben, hogy a korhatár betöltését megelőzően folyósított ellátás csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, aki pedig munkavégzésre képes, annál meg is szüntethető. Ez több jogi és nyugdíjszakmai kérdést vet fel. Egyetlen esetben marad minden változatlan a tervezet szerint: továbbra is nyugdíjat kapnak azok a nők, akik 40 év jogosultsági idővel szerezték meg a kedvezményt. Jó hírnek tűnhet, hogy a törvénytervezet szerint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a nyugdíjemelésekkel azonos mértékben emelkedik. Ez a rendelkezés azonban bármikor átírható, ahogy azt gyakran megteszi a Fidesz a zárószavazások előtt.

A pénteken benyújtott törvénytervezetnek biztosan lesz folytatása, ez ugyanis nem foglalkozik az özvegyi nyugdíjjal, az árvaellátással és a rokkantak nyugdíjával. Ez utóbbival kapcsolatban minden bizonytalan. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter májusban még úgy nyilatkozott: 330 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas közül 150 ezer ember újra dolgozhat. A Széll Kálmán tervnek nevezett megszorító csomag a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakításával 2011-ben 11 milliárd, 2012-ben további 88 milliárd, 2013-ban pedig újabb 117 milliárd forint éven belüli megtakarítást irányzott elő.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes márciusban szoros menetrendet határozott meg a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatban: július elsejéig kellett volna elkészülnie a javaslatnak arról, milyen feltételek alapján adható az ellátás, és december végéig kellett volna felülvizsgálni a korábbi minősítéseket. Pósvai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Szolgálat igazgatója néhány hónapja még bizakodóan nyilatkozott, amikor arról beszélt, hogy a jövőben nem orvosok állítanak fel véleményt 10 perc alatt, ránézésre, hanem munkaerő-szimulátárok és képességvizsgáló berendezések mondják ki a "végső szót". Ez a terv nem vált be, a Magyar Nemzet beszámolója szerint mindössze 1500 felülvizsgálatot folytattak le augusztusig, és csak tízen voltak, akik alkalmasak lettek volna munkavégzésre. A kormány nem tervezi újabb gépek vásárlását, most országosan ugyanaz a 800 ember végzi a felülvizsgálatokat, akik korábban. A stáb egy évben százezer vizsgálatot tud elvégezni, és évente az átlagosan negyvenezer új belépővel is foglalkozniuk kell. Ez azt jelenti, hogy a teljes felülvizsgálat 3-4 évet vehet igénybe.
Szakemberek, köztük Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke szerint nem meglepetés, hogy nincs kapacitás a felülvizsgálatokra. A rokkantnyugdíjasok foglalkoztatásához olyan munkaerőpiacra lenne szükség, amely alkalmazná is ezeket az embereket. Jelenleg azonban vagy olyan megváltozott munkaképességűt keresnek, aki magas képzettségű, több nyelven beszél és jó számítógépes tudással rendelkezik, de megelégszik a minimálbérrel, vagy olyan munkára alkalmaznák őket 4 órás részmunkaidőben, amit más nem végez el.

Már nem kell a nyugdíjasok szavazata?

Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke: Nemcsak a nyugdíjasok szavazatai nem kellenek a kormánynak, inkább olyan, mintha már senkiére nem lenne szükségük. Naponta újabb és újabb ötletekkel találkozunk, amelyek erősítik a legkülönbözőbb társadalmi csoportokkal kapcsolatos előítéleteket és sértik a biztonságukat. Mindezt úgy teszi a kormány, hogy nincsenek konkrét számítások vagy hatástanulmányok.

Gyömöre Máté, a Progresszív Intézet elemzője: Ezek az intézkedések nem az idősek többségére vonatkoznak, így nem kell, vagy nem emiatt kell a nyugdíjasok tömeges eltávolodásától tartania a kormánynak. Ha viszont a rendőrök, tűzoltók hosszabb távon demonstrálnak, utcai jelenlétük konzerválja a kormány elutasítottságát. Egy kampányban lehet sokat ígérni, de attól még messze vagyunk. A mostani, fájdalmas lépéseket pedig lehetne akár jól is kommunikálni.

Muhari Judit / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=482594