„Több találgatást hallottam egy nap leforgása alatt. Személyes ellentéteteket, anyagi ütközéseket, sok mindent. Teljesen érdektelen” – kezdte véleményének kifejtését Szekeres Imre. Hozzátette, teljes „összevisszaság, átgondolatlanság”, szinte paródia az, ami zajlik a honvédségben. Kiemelte, négy év alatt már a negyedik Honvédségi vezérkari főnököt nevezik ki, ezeknek a döntéseknek a következménye pedig az, hogy megingott Magyarország biztonsága. Ezt a hétköznapi életben nem feltétlen lehet érezni, de fontos lenne feltárni a biztonsági kockázatokat, tette hozzá.
Szekeres Imre elmondta, ha egy érdemi kockázatelemzést elvégeznek Magyarországon, akkor két dolog kiemelkedne, az egyik a légtér ellenőrzés és védelem fontossága, a másik azoknak a különleges műveleti erőknek a kifejlesztése, amely elsőlépcsős védelmet tudnának biztosítani. „Ezzel szemben összevissza nyilatkoznak, beszélnek és szeretném, a legnagyobb hadititkot elárulni, semmit nem váltanak be belőle” - foglalta össze a volt honvédelmi miniszter a helyzetet.
A szocialista politikus kiemelte, 2010-ben az elfogadott költségvetés 357 milliárd forintot biztosított katonai kiadásokra. „Jött a kormányváltás, majd 4 évig ’11, ’12, ’13, ’14 összesen 250 milliárdot fordítottak évente. 2019-re érte el azt a reálértéket a katonai költségvetés, ami 2010-ben volt. Hangsúlyozni szeretném, egy gazdasági válság közepette. Azóta pedig itt a piros, hol a piros játékot játszanak” – részletezte a problémát. Elmondta, megnézte a zárszámadást, 2020-ban a tervezett költségvetés 36%-át elvonták. 2021-ben 44%-át, majd a beígért pénzek 1/3-át és majdnem felét. „Magyarul, beszélnek, de alig csinálnak valamit, és ez azért baj, mert megy az idő, egyre drágább minden és a kockázatok nőnek” – emelte ki a legnagyobb gondot az MSZP politikusa.
Böröndi Gáborról elmondta, jó véleménye van róla, kreatív, innovatív katonaként ismerte meg 4 évnyi közös munka után. Hozzátette, „irtózatos nagy a felelőssége, hogy ilyen körülmények között, hogyan tud változást generálni, mert egyébként a körülmények elfogadhatatlanok”.
Azzal kapcsolatban, hogy a NATO főtitkára össze is hívta már a legutóbbi alkalommal a NATO-Ukrajna bizottsági ülését, attól függetlenül, hogy Szijjártó Péter mit nyilatkozott, Szekeres Imre elmondta, ez azt jelenti túlléptek Magyarországon. Ettől függetlenül ott lehet az ülésen Szijjártó Péter, mert a NATO tagja az ország, de abba nem szólhat bele, hogy ez létrejön-e vagy sem. „És ez megint egy súlyosabb ügy, mint ami a mindennapi hírekben pörög. Itt van mellettünk egy nagy ország. 41,5 millió lakossal, a Krím nélkül is. Európa második legnagyobb területű országa. Elemi érdekünk lenne velük a jó viszony. Főleg akkor, amikor egyfajta önvédelmi harcot folytatnak” – emelte ki a korábbi honvédelmi miniszter. Hozzátette, ezzel szemben a magyar kormány nem így viselkedik. Sőt, a kormánynak tárgyalnia kellene arról az ukrán kormánnyal, hogy szeptemberben ne lépjen életbe például a nyelvtörvény. A magyar kormánynak nem kellene fegyvert szállítani, nem kell lőszert szállítania, de együtt kellene működnie Ukrajnával. „Itt lesznek mellettünk. Magyarországnak 7 szomszédos országa van, ebből 4 a NATO tagja, 1 az Európai Unióé, 2 nem. Szerbia és Ukrajna. Elemei érdekünk, hogy jó viszony legyen” – zárta gondolatai Szekeres Imre.
