A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete nemrég hozta nyilvánosságra közleményét, melyben az idei év nemek közti egyenlőségre vonatkozó adatait közölték. Az uniós statisztika az északi államoknak köszönhetően sokat javult, az Európai Unió a maximális 100 pontból 70,2 pontot ért el. Ez azonban nagyban köszönhető az olyan országok jó teljesítményének, mint Hollandia, Svédország és Dánia. Magyarországon azonban nincs miért örülni, hiszen továbbra is a sereghajtók között áll hazánk, érdemi javulásról továbbra sem lehet beszélni.
A nőjogi mozgalmak már évszázadok óta küzdenek az esélyegyenlőségért, a feminizmus megjelenésével pedig a 20. századra jelentős eredményeket sikerült elérni, ilyen volt a családon belüli erőszak visszaszorítása és a munka világában való térnyerés is, jelenleg azonban megtorpanni látszik a magyarországi helyzet.
Gurmai Zita szerint igazi sikert csak szemléletváltozással és a jogszabályok átalakításával lehet elérni. Norvégiában ez jól tudják, ezt mutatja, hogy hosszú idő óta előkelő helyen szerepel a statisztikákban a női ügyek tekintetében a skandináv ország. Megjegyzendő, hogy fontos garanciát jelent a norvég nők számára, hogy országukban 2006. január 1. óta működik a Megkülönböztetésellenes és Esélyegyenlőségi Biztosi Hivatal, mely biztosítja és védi a jogaikat. Hasonlóan Norvégiához, Svédországban, Finnországban, Dániában és Ausztriában is működik olyan testület vagy szervezet, mely az esélyegyenlőség felett őrködik.
Kiemelendő, hogy a felsorolt országok női jogokban való elöljárásának oka, hogy a politikai vezetés kiemelt figyelme mellett van olyan állami szerv, amely felelős az esélyegyelőségért és a női jogok képviseletéért.
Míg a szomszédos Ausztriában és az északi államokban folyamatosan javul a nők helyzete és jelentős eredményeket érnek el az esélyegyenlőségért folytatott küzdelemben, addig Magyarországon – sajnálatos módon – éppen ezek ellenkezője, egy visszarendeződési folyamat megy végbe. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021-ben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába való beolvadással megszűnt, így félő, hogy egyre kevesebb figyelem fog hárulni ezen jogok érvényesítésére.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a kormány ókonzervatív, avítt és macsó társadalomszemlélete nem szolgálja a női jogok és érdekek érvényesítésének előmozdítását. Hozzátette, a nők helyzetét jól tükrözi az is, hogy a nők parlamenti képviseletét tekintve a hazánkat olyan országok előzik meg, mint Türkmenisztán, Üzbegisztán, Koszovó és Törökország. Érdemes arra is emlékezni, hogy maga Orbán Viktor mondta azt néhány évvel ezelőtt, hogy „a nőknek alkatilag nem való a politika”.
A kormány felelőssége megkérdőjelezhetetlen a női jogok tekintetében, ezért Gurmai Zita az illetékes miniszterhez, Csák Jánoshoz fordult, hiszen komoly változtatásokra van szükség a nők helyzetének javítása érdekében.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese azt kérdezte Csák Jánostól, hogy tervezi-e felvenni a kapcsolatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével a következő kérdésekben:
- milyen okok vezettek hazánk utolsó előtti pozíciójához a női egyenjogúság érvényesülése tekintetében?
- milyen jogszabályok megalkotását javasolják annak érdekében, hogy hazánk jelentősen javítani tudjon jelenlegi helyzetén?
„Azt gondolom, hogy a XXI. században, évszázadokkal a női esélyegyenlőség fontosságának megfogalmazása után megengedhetetlen, hogy a nők hátrányban legyenek a család, a magánélet, a közélet, vagy a munka világában. Éppen ezért kérem a tisztelt miniszter urat, hogy mielőbb válaszoljon a feltett kérdéseimre” – zárta sajtótájékoztatóját a szocialista országgyűlési képviselő.
