2011. április 05. 18:00

Szerény bizottsági javaslatok a romák felzárkóztatására

A bizottság által felvázolt stratégia azonban nem éri el a várakozásainkat: becsvágyó, közös európai és tagállami kötelezettségvállalásokat tartalmazó, azokat szigorúan számon kérő célprogram helyett a felelősséget az egyes kormányokra hárító, világos intézményi hátteret nélkülöző közlemény született" - vélekedett Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az után, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a nemzeti roma integrációs stratégiák 2020-ig tartó európai keretrendszeréről szóló előterjesztést.



"Fontosnak tartom, hogy az Európai Bizottság célokat határoz meg - például az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügyi szolgáltatások elérhetővé tétele terén -, és hogy az elért eredményekről, valamint a tervezett intézkedésekről az év végén beszámoltatja a kormányokat" - fejtette ki Göncz Kinga a bizottsági közleményről. A képviselő ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy az uniós végrehajtó testület egy valódi európai romastratégia helyett pusztán a nemzeti stratégiák keretének a fölvázolására vállalkozott. Göncz Kinga szerint ez azt jelenti, hogy a Bizottság egyértelműen az egyes kormányokra hárítja a felelősséget, és európai szintű intézményi hátteret sem kíván biztosítani a hosszú távú program megvalósításának segítésére. "A javaslatok nyomán alig változna a jelenlegi helyzet, hiszen a Bizottság csupán ’bátorítja’ a tagállamokat arra, hogy tegyék magukévá a kitűzött célokat. Ez a megközelítés, sajnos, a félidején már túljutott Roma Évtizedben sem vezetett eredményre" - szögezte le a képviselő.

Göncz Kinga szerint a közleményből hiányzik a diszkrimináció, a szegregáció tilalmának az erőteljes hangsúlyozása. A képviselő súlyos hibának tartja, hogy a Bizottság a "szegregáció csökkentését" és nem a fölszámolását várja el az oktatási rendszerektől, hogy nem szólít föl a cigánytelepek, gettók megszüntetésére. "Hiányolom a dokumentumból az Európa-szerte erősödő cigányellenesség, rasszizmus elleni fellépés fontosságának a hangsúlyozását, a gyűlöletbeszéd megengedhetetlenségére való utalást" - szögezte le. "Nem derül ki az előterjesztésből az sem, hogy a támogatási politikában milyen szabályozási változtatásokat tart szükségesnek a Bizottság ahhoz, hogy a források valóban elérjék a rászorulókat, hogy a helyi igényekhez igazodva, hosszú távon járuljanak hozzá a közösség felzárkóztatásához. Az Európai Parlament ebben is egyértelműen állást foglalt" - hangsúlyozta Göncz Kinga. Hozzátette: az elvárások teljesítésének Bizottság által javasolt ellenőrzése csak akkor lesz hatékony, ha megbízható adatok fognak rendelkezésre állni a romák helyzetéről és a segítségnyújtás mértékéről.

"Félő, hogy az eleve szerény bizottsági javaslatokat a tagállamok megpróbálják tovább puhítani a tagállamközi Tanácsban, elhárítva maguktól a felelősséget. A magyar EU-elnökség feladata lesz, hogy segítse egy erős, valóban európai romastratégia megszületését. Azé a kormányé, amely odahaza a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok további leszakadását, a társadalmi különbségek növelését eredményező döntések sokaságát hozza, az egykulcsos adórendszer bevezetésétől kezdve a tankötelezettségi és a büntethetőségi korhatár leszállításáig, illetve a családi adókedvezmény bevezetéséig, amely a jómódú családokban felnövő gyerekeknek nyújt további támogatást. Azé a kormányé, amely tétlenül szemléli a cigányellenes, szélsőséges megmozdulások terjedését Magyarországon, éppen megszüntetni tervezi a kisebbségi ombudsman intézményét. Csak remélni tudom, hogy a brüsszeli kormányközi egyeztetések során a soros magyar elnökség elkötelezetten és hatékonyan fogja képviselni a 10-12 milliós roma kisebbség felzárkóztatását célzó stratégia elfogadásának fontosságát" - szögezte le Göncz Kinga.