Somogy megye 4-es számú egyéni választókerülete az egyik legérdekesebb az országban. Központja az a Siófok, amely Magyarország ötödik legforgalmasabb turisztikai célpontjaként hazai viszonylatban mindenképpen jólszituált helynek számít, néhány kilométerrel a város közigazgatási határa „alatt” viszont az ország egyik legszegényebb és magára hagyottabb kistérsége húzódik. A kétharmad által újrarajzolt körzethez tartozik még a déli határnál fekvő Taszár is, amely a népszerű üdülőhelytől több mint 120 kilométerre fekszik, miközben a Siófok-Budapest táv kereken egy százas.
Itt befürdik 6-án a Fidesz
Siófokon finoman fogalmazva sem szokott tarolni a baloldal, az országgyűlési választásokon eddig egyetlen kivételtől eltekintve mindig a jobboldal, azon belül szinte mindig a Fidesz vitte a prímet. Ennek ellenére Harangozó Gábor, a körzet kormányváltó indulója most amondó, még a helyi fideszesek is úgy nyilatkoznak, nem jön össze nekik a mandátum.
Nekik legyen mondva, de a kormányváltás legelhivatottabb hívein biztos nem fog múlni a siker. Ők azok, akik a turisztikailag holt, politikailag azonban főszezonnak számító utóbbi heteket végig dolgozva, pontosabban végigtalpalva minden egyes siófoki családhoz bekopogtatva terjesztették kormányváltás reményét, kormányváltók alternatíváját.
„Rendes embernek a szíve is baloldalon dobog” – adott világos választ az egyikük, amikor a siófoki Kálmán Imre művelődési ház színházterme előtt jóval a kormányváltók esti nagyrendezvénye előtt megkérdezte tőle a rendező, hogy a színházterem melyik oldalán szeretne helyet foglalni. Az utána jövő szimpatizánsok százainak már nem volt választási lehetősége: oda ültek, ahol még helyet találtak maguknak.
Fel kell ráznunk a somogyiakat
„Győzni fogunk, de a győzelmünk nem csak a miénk lesz, hanem az egész magyar köztáraságé” – mondta a színpadon állva Harangozó Gábor. A magán-nyugdíjpénztári lenyúlással kapcsolatban megkérdezte: hol vannak a beígért egyéni számlák és hol a pénz? Az államadósság az egekben, de a munkanélküliség is. Kifosztott trafikosok, nincstelen gazdák, terrorizált tanárok, jövőtlen egyetemisták, megalázott közmunkások és még sorolhatnánk – vetett számot a Fidesz elmúlt négy évével.
Majd azt mondta, nem több ez, mint öncélú országrontás, ezért „nincs más út, a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat, fel kell ráznunk a szürkeségbe és hallgatásba burkolózó somogyikat”. Mert a Fidesznek nincs programja, és ha azt folytatják, amit az elmúlt években műveltek, akkor négy év múlva nem lesz szabad választás. Ezért most, április 6-án kell választani és változtatni. Beszédét egy minapi jelenettel zárta. Egy nyugdíjas néni azt kérte tőle, kampányoljanak úgy, hogy egy európai, demokratikus országban halhasson meg. Magyarországot ismét köztársaságnak fogják hívni! – jelentette ki.
Orbán maradna, de menni fog
Mesterházy Attila péntek esti beszédének lényege úgy foglalható össze, hogy a felcsúti Maradona maradna még, ám menni fog. Mert Orbán Viktor igazságtalanul és korrupt módon kormányzott (47 ezer forint vs. trafikmutyi, földmutyi, Mészáros, Simicska stb.), gyáván kampányol (továbbra sem mer kiállni egy miniszterelnök-jelölti vitára), s ha nem is hajlandó elárulni, mit kezdene egy újabb négy évre szóló megbízatással, a „folytatjuk”-programja egyet jelent azzal, hogy végleg kihúzná Magyarországot a modern, fejlett, demokratikus jogállamok listájáról.
Azt is világossá tette, hogy őt az különbözteti meg Orbán Viktortól, hogy senkit nem akar kirekeszteni. „Én arra büszke vagyok, hogy sokszínű ez a nemzet” – mondta. Nagy különbség az is, hogy Orbán Viktor rendszerével ellentétben mi senkit nem hagyunk majd az út szélén, mert mi a gyengékből akarunk erőseket, nem pedig az erősekből még erősebbeket csinálni.
Péntek esti beszédében minden korábbinál erőteljesebben hangsúlyozta: a kormányváltás szempontjából csak a kormányváltó erőkre leadott szavazat számít, minden más választás Orbán Viktort segíti. Ha ránk szavaznak, akkor a felcsúti Maradona megy, mi pedig jövünk! – adott erőt a változásban már biztos, egyúttal öntött hitet egy igazságos, szabad, biztonságos és félelemmentes Magyarországban ma még csak reménykedő Siófokiakba.
