Tabajdi: A magyar-szlovák viszonynak feszültségmentesnek kell lennie

Véget kell vetni a nacionalista licitnek, a nemzeti indulatoktól fűtött kölcsönös provokációnak. Az elmúlt időszak a magyar-szlovák kapcsolatokban ismételten azt bizonyította, hogy az egyik fél nacionalizmusa provokálja és erősíti a másik ország nacionalista erőit, a versengés kárvallottjai pedig az érintett nemzeti kisebbségi közösségek lesznek. Üdvözlöm, hogy a jelenlegi szlovák kormánykoalíció változtatott ezen, és újra érdemi párbeszédet kezdett a magyar nemzeti közösség képviselőivel. A szlovák kormány készen áll a diszkriminatív állampolgársági törvény módosítására, és bár az első törvénymódosítási kísérlet kudarcot vallott, a kormány újra vissza fog térni a felvidéki magyarságot sújtó állampolgársági rendelkezések módosítására - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a strasbourgi plenáris ülésen elhangzott napirend előtti hozzászólásában.

Jó lenne, ha a nacionalizmusok versenye helyett az együttműködési készségek versengése folyna. A történelmi kisebbségek helyzete ugyanis a többségi társadalom és a kisebbség politikai képviselőinek konstruktív együttműködésétől és a szomszédos országok jószomszédi viszonyától függ. Az elmúlt húsz évben bebizonyosodott, hogy azok a határon túli magyar kisebbségi közösségek voltak sikeresek, ahol a kisebbségi politikai vezetés együttműködési készsége találkozott a többségi társadalom politikai vezetésének konstruktív, a kisebbséget partnernek tekintő hozzáállásával. Markó Béla vezetésével az RMDSZ, Pásztor István vezetésével a VMSZ, vagy Bugár Béla vezetésével a Híd-Most politizálása jól példázza ezt - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.

Tabajdi kiemelte: a jó együttműködésnek nem kizárólagos feltétele a kisebbségi politikai erők kormányzati szerepvállalása, hiszen az előző, román szocialista kormány idején is partnerségen alapuló együttműködés volt a kormány és a kisebbségi közösséget képviselő párt között. Ezzel szemben, ha hiányzik a partneri viszony, ha a nacionalista kurzus kerül előtérbe, akkor olyan diszkriminatív szabályok születhetnek, amelyek évekkel vethetik vissza a kisebbségi közösségek fejlődését, beárnyékolják a szomszédsági kapcsolatokat és erősíthetik a nacionalista erőket, mind a kisebbségek lakóhelye szerinti országban, mind az anyaországban. Különösen szem előtt kell ezt most tartanunk Magyarországon, ahol a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdésében miden korábbi tervvel szemben, annak csorbítását célzó javaslatok fogalmazódhatnak meg.