"Viviane Reding alapjogi biztos szeptember 12-én javaslatot tett egy olyan uniós ellenőrző rendszer felállítására, amely a tagállami igazságügyi rendszerek működését, a demokratikus alapértékek tiszteletét vizsgálja. A visszamenőleges hatályú törvénykezés ellenkezik az európai jog alapelveivel és elfogadhatatlan egy uniós tagállamban. A felállításra kerülő uniós monitoring rendszernek ezért ki kell vizsgálnia, hogy milyen károkat okozott az Orbán-kormány a magyar állampolgároknak azzal, hogy visszamenőlegesen csökkentette, sőt egyes esetekben megszüntette a korkedvezményes- és a rokkantnyugdíjakat" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, aki levélben fordult Viviane Reding alapjogi biztoshoz, egyben írásban kérdést intézett az Európai Bizottsághoz e témában.
A szocialista delegációvezető levelében felhívta az alapjogi biztos figyelmét, hogy a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány rendszeresen megsérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát, és ezzel jelentős jogsérelmet okoz a magyar állampolgároknak. "A 2010-ben született, a végkielégítéseket 98%-os különadóval sújtó döntés kapcsán a magyar Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy alkotmányellenes visszamenőleges hatállyal kötelezettséget róni, vagy bizonyos jogoktól megfosztani a magyar állampolgárokat. A 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvényből azonban az Orbán-kormány törölte ezt a tilalmat. Így több százezer jogfosztott magyar állampolgár utolsó esélye, hogy az európai fórumokon keressen jogorvoslatot" - húzta alá Tabajdi Csaba.
A beadvány indoklásában a szocialista EP képviselő kifejtette, hogy az uniós jog egyik alapelve a jogbiztonság követelménye, amelynek része a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. Az elv megjelenik az Európai Bíróság igazságszolgáltatási gyakorlatában is. A visszamenőleges hatály explicit tilalma továbbá megjelenik az Emberi Jogok Európai Egyezményében (7. cikk) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában (15. cikk) is. Minthogy az EU a Szerződés 6. cikke szerint aláírója az egyezménynek, és az abban lefektetett alapelvek az uniós jogrend részét képezik, a visszamenőleges hatály tilalma egyben tekinthető az EUSZ 2. cikkében lefektetett jogállamiság követelményének. A visszamenőleges hatályú törvénykezés egyben alkalmas arra, hogy megsértse a polgárok hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogát, amelyet az EU Alapjogi Chartájának 47. cikke rögzít.
Tabajdi Csaba az alapjogi biztoshoz fordult a korkedvezményes- és a rokkantnyugdíjasok védelmében
A visszamenőleges hatály tilalma európai alapelv, amit az Orbán-kormány semmibe vett.
