Tabajdi: Módosítani kellene az EU Szolidaritási Alapját

Anyagi segítséget azonban, az EU Szolidaritási Alapjának merev szabályozása miatt nem. Nehéz megindokolni a választópolgároknak a jelenlegi helyzetet, amelyben az unió, hasonló katasztrófák esetén anyagi segítséget nyújthat az EU-n kívüli harmadik országoknak, de saját tagállamainak nem. Lehetővé kellene tenni, hogy a Szolidaritási Alapból az ipari katasztrófák esetén is lehessen kárenyhítő segélyt folyósítani a bajba jutott tagállamnak. Ez a segítségnyújtás nem zárja ki a károkozó üzem felelősségét és a károk helyreállításához csak ideiglenesen és részlegesen nyújt támogatást - mondta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az EP plenáris ülésén a természeti és ember okozta katasztrófák elleni fellépés kapcsán rendezett vitában. Tabajdi Csaba ismételten javasolta, hogy az Európai Unióban tegyék kötelezővé a veszélyes ipari üzemek számára az ipari balesetekre szóló felelősségbiztosítás megkötését.

A szocialista delegációvezető ismét köszönetet mondott a Katasztrófavédelmi Megfigyelő és Információs Központ közvetítéséért, az uniós tagállamok és az Európai Bizottság által nyújtott támogatásért. Kifejtette ugyanakkor, hogy meg kellene változtatni az EU Szolidaritási Alapjának szabályozását, amely jelenleg csak a természeti katasztrófák esetén teszi lehetővé a bajba jutott tagállam katasztrófa-elhárítási intézkedéseinek finanszírozását. Az ipari balesetek esetén a Szolidaritási Alap támogatása nem helyettesítheti a károkozó vállalat helytállását, hiszen ilyen esetekben a "szennyező fizet" elvnek kell érvényesülnie. Az elmúlt időszak ipari katasztrófáinak tapasztalatai ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az érintett vállalatok vagyona szinte soha nem teszi lehetővé a teljes kártalanítás megfizetését, a kártalanítási eljárás pedig akár évekig elhúzódhat - mondta Tabajdi Csaba. A változtatást az is indokolja, hogy a Szolidaritási Alapnak alig több mint 20%-a került felhasználásra 2011 elejéig.

Tabajdi üdvözölte, hogy az Európai Bizottság illetékes biztosa, Kristalina Georgieva 2011 elején javaslatot tett az uniós katasztrófavédelmi rendszer hiányosságainak részleges orvoslására: a tagállamoknak a katasztrófavédelmi- és elhárítási kapacitásaikat előzetesen kellene közölniük. A Bizottság ezekről az eszközökről naprakész nyilvántartást vezetne, így egy katasztrófa esetén a jelenleginél gyorsabban és összehangoltabban lehetne a bajba jutottakon segíteni.