„Az MSZP országjárásnak célja, hogy meghallgassuk egymást, hogy a mindennapi életben hogyan csapódik le az a válság, amiben élünk” – foglalta össze a fórum célját Dr. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. Elmondta: a Fidesz külső okokra fogja az Európa-bajnok inflációt, a háborúra és a szankciókra, mintha a kormánynak semmi köze nem lenne ahhoz, hogy egyre nehezebb a magyarok élete. Az MSZP ugyanakkor következetesen orbáni inflációról beszél, hiszen a háború és a szankciók hatása miatt nem csak a magyar infláció lenne ennyire magas, háromszor akkora, mint az uniós átlag. Dr. Tóth Bertalan arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz-kormány választási költekezése miatt az infláció meglódult, ezzel a jóléti intézkedésekel is inflálódtak; a költségvetésben támadt lyukakat pedig adóemeléssel, a különadókkal próbálta a kormány befoltozni. Példaként említette a kereskedelmi különadót és a banki tranzakciós adót, amit az emberekkel fizettetnek meg. „Az osztogatás tehát kampányfogás volt a kormány részéről” – szögezte le az MSZP országgyűlési képviselője. Hozzátette: az élelmiszerekre kivetett különadó és az áfa miatt esetenként 33 százalék adót fizetünk, miközben a környező országokban a legmagasabb adó is 8-10 százalék körül mozog ezekre a termékekre.
„Németországban a Pick szalámi, a párizsi is olcsóbb, mint itthon” – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Bertalan, aki szerint a kereskedelmi láncok érvényesítették az áraikban az adóemeléseket. Ugyanakkor beomlott a forint, így minden importált árunakmegnőtt a beszerzési ára. „Kifejezett a kormányzati intézkedések miatt nőtt az infláció” – szögezte le a szocialista politikus. Elmondta, hogy az áremelkedés mértéke most csökken – de nem az árak -, de ennek is az az oka, hogy a bérek csökkentek, az emberek nem vásárolnak annyit, csökken a fogyasztás. A csökkenő kereslet miatt lassul az infláció. „Büszkén jelentette be a kormány, hogy térdre rogyasztották az inflációt, de ennek valójában az az oka, hogy az emberek sokkal kevesebbet fogyasztottak. Volt olyan hónap, amikor 12 százalékkal kevesebbet” – mondta a szocialista politikus. Véleménye szerint megjelent a zsugorinfláció is, amikor nem a termék ára nő, hanem az adott áron elérhető termékből kisebb mennyiséget adnak. „A Fidesz is ezt csinálja a közszolgáltatásokkal” – tette hozzá. A zsugorinflációra azt a pécsi példát hozta, hogy a helyi tankerület két tanuszodát nem nyit ki, így a gyerekeknek messzebbre kell utazni ahhoz, hogy megtanuljanak úszni, ez több szervezést, utazási időt jelent és kevesebb alkalmat az úszásra. Így az állami spórolás miatt kevesebb gyerek tanul meg úszni. Ugyanez a helyzet az egészségügyben: összevonják a háziorvosi körzeteket és nőnek a várólisták, vagyis ugyanannyi adóért rosszabb közszolgáltatást kapnak az emberek. Dr. Tóth Bertalan szerint az adót arra kellene fordítani, hogy ezekben a válságos időkben az emberek élete könnyebbé váljon, azaz minőségi közszolgáltatást kapjanak, ami a befizetett adójuknak megfelelő mértékű, ha már csökken a reálbérük. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a román minimálbér már utolérte a magyart, de a magyarra 30 százalékos adó hárul, így nettóban a román miniálbéren élők már többet keresnek, mint a magyarok.
„A költségvetés hiányának oka nem az adóbevételek kiesése, hanem az uniós pénzek hiánya. Az elsődleges követelésünk, hogy egyezzen meg akormány az Európai Bizottsággal, fogadja el a Bizottság feltételeit és kezdje meg a források lehívását” – fogalmazott Dr. Tóth Bertalan. Az MSZP ezen felül nullára csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját. A minimálbért adómentessé tennék és a mediánbérig adóvisszatérítést kapnának a dolgozók. Dr. Tóth Bertalan szerint körülbelül 1 millió embert érinthet pozitívan csak ez az két intézkedés. Elindítanák a nyugdíjfelzárkóztatási programot, hogy aki a minimális nyugdíjat viszi haza – 120 ezer forintig havonta -, annak jelentősen növekedne a nyugdíja.
Dr. Tóth Bertalan szerint az uniós pénzeket is arra kellene használni, hogy egyenlő minőségű közszolgáltatásokhoz férjenek hozzá az emberek. Rémisztőnek nevezte, hogy GDP-arányosan 4 százalék alá mérséklődött az állami ráfordítás az egészségügyben, míg az uniós átlag 7 százalék. „Annyit költenek a magyarok egészségügyre, mint Németországban, csakhogy a magánegészségügyre költött pénz aránya 35-40 százalék Magyarországon, míg Németországban 10-15 százalék, hiszen a magyarok a saját zsebükből fizetik az orvost” – fogalmazott az MSZP országgyűlés képviselője.
Véleménye szerint a kormány teljesen tudatosan nem emeli bizonyos szakmák, szociális szférában dolgozók vagy a pedagógusok fizetését, így rontva tovább a közszolgáltatások színvonalát. „Hogy várjunk el így egységes színvonalú közszolgáltatást egyes hivataloktól?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint sokan azért nem fordulnak orvoshoz, mert egyszerűen nincs kihez, vagy félnek, hogy nem jutnak megfelelő színvonalú ellátáshoz. Sok szülő akarja alapítványi iskolába adni a gyerekét, mert fél, hogy a gyereke nem kap megfelelő minőségű oktatást az állami rendszerben.
Az MSZP szerint jót tenne a költségvetésnek az általuk elmebetegnek tartott presztízsberuházások leállítása is. „Meg is kérdeztem a belügyminisztert azügyben, hogy 320 milliárdért rendezünk atlétikai vb-t, olimpiát akarunk rendezi, de két tanuszoda nem indul el Pécsen. Milyen sportnemzet az, ahol a gyerekek nem tanulnak meg úszni?” – tette fel a kérdést Dr. Tóth Bertalan.
Varga László, az MSZP elnökhelyettese elmondta, hogy az MSZP által javasolt skandináv jóléti modell az északi országokban már bizonyított. A magasabb béreket a jó érdekképviseleti szervezettséggel érték el, így a munkálatók nem a dolgozókon spóroltak, hanem fejlesztések segítségével növelik a cégek a termelés hatékonyságát. Így mind a gazdaság, mind az emberek jól járnak. Felhívta a figyelmet, hogy néhány évtizede Magyarország bizonyos mutatókan még meg is előzte Finnországot, ám a finnek megfordították a helyzetet a skandináv modell alkalmazásával.
Varga László Magyarországon egész más modellt lát megvalósulni: az elmúlt 13 évben a kormány tudatosan verte szét a szakszervezeti mozgalmat, gyengítette a munkavállalói érdekképviseletet és úgy szervezi a magyar gazdaságot, hogy olcsó, kiszolgáltatott munkaerőt toboroz, illetve hoz be a multiknak.
Az MSZP elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet: egyre nagyobb arányban teher az élelmiszer és az energia megvásárlása a magyar családoknak. „A magyar energiapiac kitett, a külső, orosz energiahordozókra épül. Ez is inflációt okoz. Földgázból az igényei 20-25 százalékát tudja előállítani Magyarország, miközben az energiahordozók árai növekednek” – fogalmazott az MSZP elnökhelyettese. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 13 évben a családi házak és lakások szigetelésére semmit sem költött az állam, viszont Miskolcon az ellenzéki önkormányzat képes volt a házak harmadát leszigetelni. Varga László szerint az MSZP-ben arra a kérdésre találták meg a választ, hogyan tudnak a magyar családok csökkenteni az energiaszámlát, miközben maguk is energiát tudnának termelni: a kormány irányítsa a forrásokat az épületek szigetelésére és segítse a napelemekkel megtámogatott elektromos fűtés elterjedését. Döbbenetesnek nevezte, amit a napelemek piacán a kormány művel, hiszen minden korábbi szerződést felrúgva a napelemeseknek át kellett térni a havi elszámolásra, illetve az MVM 5 forintért veszi tőlük az áramot, de 70 forintért adja tovább. Felhívta a figyelmet, hogy az egyetlen olyan EU-s ország vagyunk, ahol nem engedélyezik az erkélynapelemeket, míg ezek viszonylag olcsón, egyszerűen és környezetbarát módon csökkenthetnék a villanyszámlát. „Legalább ne akadályozná az állam Azokat a megoldásokat, amik már adottak” – fogalmazott Varga László, aki szerint ilyen energiafüggőség mellett kulcskérdés lenne, hogy lépéseket tegyünk, és új politikát vezessünk beaz energiapiacon.
Az MSZPelnökhelyettes a közlekedésben is változtatásokat sürgetett. Elmondta, hogy a magyar vasúti közlekedés állapota siralmas: már az IC-járatok sem igazán jók, Miskolcról például 40 évvel ezelőtt hamarabb lehetett Budapestre jutni vonattal, mint manapság. A kormány 10 vonalat zárt be, a járműpark elavult, pedig a 2008-as válság óta a vasúti közlekedés a reneszánszát éli az Európai Unióban. Véleménye szerint az unió kohéziós alapjait erre lehetne felhasználni. Ugyancsak rossz lépésnek nevezte, hogy díjkötelessé válnak a gyorsforgalmi utak, ezzel a forgalmat a városok felé nyomja a kormány, ahol eleve sokat állnak az autók a dugóban. Az MSZP politikusa szerint a skandináv modell helyett a Fidesz a nemzetközi tőkés csoportoknak olcsó munkaerőt kínál, ideig-óráig fenntartva a növekedést, de ez se működik, hiszen lassan egy éve recesszióban van az ország.
Ehelyett az MSZP jól szervezett munkaerőt, jó közszolgáltatásokkal jól működő nemzetgazdaságot képzelt el, amely nyugodtabb, boldogabb családokat eredményez. „Ez az északi, jóléti modell,mi ebbe a nagy fába vágtuk a fejszénket, arra kérjük önöket, hogy jöjjenek velünk!” – mondta a hallgatóságnak Varga László.
Pusztai Patrik, az MSZP Ifjúsági Tagozatának elnöke, elnökségi tag azt a kérdést boncolgatta: mihez van joga ma Magyarországon egy embernek, és mely jogától fosztották meg? „Borzalmas állapotban van ez az ország, az az érzésem, hogy hátrafele megyünk, még azt se tudjuk mondani, hogy megcsíptük Ausztria sarkát” – mondta az MSZP politikusa a közállapotokról. Az MSZP ifjúsági politikájának felelőse elmondta, szerinte hol kellene tartania egy huszonéves, átlagos fiatalnak: stabil munkahelyen jól keresni, lenni kéne egy otthonnak, járműnek, és lassan gyereket kellene vállalnia. „Jogom van hozzá, de ezeket önerőből jelenleg nem tudom elérni” – mondta Pusztai Patrik, aki szerint Magyarországon is elérhetőnek kellene lennie mindenki számára az élet alapvető dolgainak. „Azt tudom mondani a fiataloknak, azoknak is, akik elmenekültek Magyarországról, hogy jogunk van hozzá, hogy legyen saját otthonunk, albérletünk legalább, mert ott tartunk, hogy egy albérletet se tudunk megfizetni. Jogunk van normális egészségügyi ellátáshoz, legyen lehetőség nem csak hétköznap szülni, orvoshoz menni. Hogy a gyerekvállalás ne legyen extra költség, mert nincs állami bölcsőde és fizetni kell érte. Jogom van hozzá, hogy a gyerekemnek legyen megfelelő óvodája, iskolája, ahol jól képzik és olyan képzettséget kap, amivel el tud majd helyezkedni a jövő munkahelyein és jól fog keresni. Jogom van hozzá, hogy legyenek megfelelő minőségű utak és nagysebességű vonathálózat, hogy el tudjak utazni” – fogalmazott az MSZP Ifjúsági Tagozatának elnöke. Véleménye szerint ezeket a jogokat 13 éve csorbítják.
„Mi tudjuk, hogy mi hiányzott ahhoz, hogy szebb és jobb országot építsünk: a vízió, a jövőkép és az alternatíva. Ezeket hozzuk el önöknek, az alternatívákat. A Jóléti Magyarország Programját. Ez nem is új ötlet, skandináv jóléti modellként említik, három pillére van: magas bérek, nyugdíjak, jól működő közszolgálatatások és gazdasági hatékonyság, fejlesztés” – fogalmazott Pusztai Patrik, aki szerint 30 millió ember éli eszerint a modell szerint az életét, ők a legboldogabb nemzetekben élnek és nem rángatta meg őket se a Covid, se a háború annyira, mint a magyarokat. Véleménye szerint a modellt országspecifikussá lehet tenni, hogy a magyar emberek is a boldogabb nemzetek közé tartozzanak.
A teltházas fórumon Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, országgyűlési képviselő válaszolt a helyiek kérdéseire. Elmondta, hogy az MSZP kész önállóan is megmérettetni magát az Európai parlamenti választáson, de számításaik szerint csak úgy lehet megszorítani a Fideszt, ha az ellenzék egységes tömbként indul. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy 350 ezer forintra szeretnék a minimálbért emelni, de ezzel is csak a Covid előtti szintre térne vissza.
