Titkosszolgálati jogosítványokkal kívánják felruházni a főként a miniszterelnök és az államfő védelmére létrehozott Terrorelhárítási Központot (TEK) is. Ez derül ki a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendvédelmi salátatörvény tervezetéből - Az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról címet viselő előterjesztéséből - , melyet már a jövő héten tárgyalhat a parlament.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a jogszabálytervezet szerint új, belső biztonsági szolgálat létesül Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven. A NIBEK közvetlen elektronikus összeköttetés révén szinte minden magyarországi adatbázisban közvetlenül kutatkodhatna, erre több tucat törvény módosításával biztosítanának lehetőséget. Az új titkosszolgálat minden korábbinál szélesebb felhatalmazással, és jogkörrel végezheti majd munkáját, hazánk "belső biztonsági helyzetének" felderítésére, elemzésére.
A TEK megalakulásakor az Alkotmányvédelmi Hivatal azon feladatkörét vette át, "amelyek a külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseinek a felderítésére és elhárítására irányultak. Ezen feladatkör hatékony ellátásához szükséges (...) titkos információgyűjtő tevékenység végzése, amely garanciális okokból az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött" - olvasható a belügyminiszter javaslatának indokolásában.
A törvényjavaslat tartalmazza azon adatkezelésre, adatigénylésre és titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a TEK jövőbeni tevékenységének ellátásához "elengedhetetlenek": "a nemzetbiztonsági szolgálattól átvett feladatkör jellegére tekintettel a TEK szűrő-kutató információgyűjtő tevékenységére is ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint a nemzetbiztonsági szolgálatokra".
Pintér javaslata szerint ráadásul a TEK "mentesül a feljelentési, illetve az információátadási kötelezettség alól, ha ezzel a terror elleni tevékenységének az eredményes ellátását veszélyeztetné". Ezzel a szervezet lényegében külső kontroll nélkül működhet, hasonlóan a NIBEK-hez.
A jövőben a TEK külföldön is jogszerűen tevékenykedhet. Felhatalmazást kap arra, hogy "elvégezze a magyar állampolgárok mentését, hazatérésük biztosítását, evakuálását a Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekményekből, fegyveres konfliktusokból, valamint a Magyarország területén kívül végrehajtott terrorista és túszejtő akciókból".
A salátatörvény tervezete bővítené a sokat vitatott megbízhatósági vizsgálatok körét is. Az ellenőrzéseket - elsősorban a rendvédelmisek körében - a Nemzeti Védelmi Szolgálat nevű elhárítószerv végzi. Ez a szervezet már korábban is kapott jogosítványokat arra, hogy a csapdába csalás, lebuktatás érdekében kisebb súlyú bűncselekményeket büntetlenül elkövethessen. Megrendezett eseteket, valótlan helyszíneket hozhattak létre, kitalált riasztásokat jelenthettek be, szabálytalankodhattak az utakon.
A "beugratást" pedig bírói engedély nélkül, titokban rögzíthették. Az ellenőrzöttek, illetve az elkövethető bűnök köre tovább bővülhet, bár az indoklás szerint "a megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi kör kiterjesztése a politikai vezetők esetében nem indokolt". Pintér javaslata keserűen állapítja meg, hogy "jelenleg a vízirendészeti feladatokat ellátó rendőri állomány megbízhatósági vizsgálata során a lehetőségek korlátozottak, a vízi utakon nem tud a Nemzeti Védelmi Szolgálat a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzetet létrehozni".
Átértékelte a belügyminiszter a rendzavarás, illetve a köznyugalom fogalmát is. Míg korábban valós cselekmények esetén volt megállapítható a rendzavarás ténye, a köznyugalom megsértése, Pintér tervezetéből azonban kiderül, hogy "a köznyugalom általánosságban olyan társadalmi légkört jelent, amelyben a törvényes rend iránti tisztelet, a kölcsönös megbecsülés, a polgárok jogos érdekeinek elismerése uralkodik.
A nyugodt társadalmi légkör alapvető értéke minden polgári társadalomnak, amelynek megzavarásával az emberek többségének értékrendje sérelmet szenved, aminek következtében az adott helyen és időben nyugtalanság, félelem, vagy riadalom alakul ki. A köznyugalmat megzavaró esemény a társadalom többségének értékrendjével szembehelyezkedő, nem összeférő esemény."
Eszerint tehát a hatóságnak joga lesz megállapítani, mi a társadalom érdeke, a többség értékrendje, és e szubjektív megállapítás szerint büntethetne. Nem világos, hogy ennek alapján akadhat-e a továbbiakban olyan polgári tiltakozási forma, amely megfelel a jogalkotó elvárásainak.
Nincs szükség új szervezetre
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szerint a tervezet elhibázott, azzal sem szakmailag, sem politikailag nem ért egyet. Úgy vélte, a mai költségvetési helyzetben nincs szükség új szervezetre. A bizottsági ülésen az MSZP ellenezte a javaslatot, és elképzelhetőnek tartják, hogy a parlamenti végszavazás előtt is tiltakoznak ellene.
Veress Jenő / Népszava
Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=494482
