Tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből
Magyarország rég nem látott egészségügyi válsággal néz szembe: indokolatlanul sokan halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, kiugróan magas a daganatos megbetegedések és halálozások aránya, rosszul teljesítünk a megelőzés és a szűrés tekintetében, egyre nőnek a várólisták, és óriási különbségek alakulnak ki egyes kórházak gyógyítási színvonalában – fogalmazott Tóbiás József, az MSZP elnöke hétfői napirend előtti felszólalásában.
A politikus emlékeztetett: az altatóorvosok háromnegyede felmondott a budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban, mert hiányoztak a megfelelő anyagi- és eszközfeltételek a biztonságos munkavégzéshez. Eközben az egészségügy területére új vezetőt választott a kormány Ónódi-Szűcs Zoltán személyében, aki bejelentette, hogy a nem a lakosság, hanem az ellátó rendszer igényeihez igazodva kell finanszírozni az egészségügyi szolgáltatást.
Ma már a társadalom és a lakosság problémája azonos: az egyik szeretne gyógyítani, de nincs hozzá eszköze, a másik szeretne meggyógyulni, de ha nem visz magával például kötszert, akkor nincs rá esélye – jelentette ki Tóbiás József.
Tíz megyei kórháznyi orvos hiányzik a magyar egészségügyből, a kórházi osztályok a hónap közepére kifogynak a gyógyszerből, elavult és hiányos műszerekkel dolgoznak orvosaink és ápolóink, miközben a betegek a méltatlan körülmények miatt szenvednek a kórházakban, ráadásul kezelhetetlenné válik a rendszer fenntartása, mert a sok pénzért képzett orvosaink kivándorolnak – hangsúlyozta a politikus.
Tóbiás József aláhúzta: legalább nettó 50 százalékos fizetésemelésre lenne szükség a közszférában ahhoz, hogy ne pályaelhagyókról és kivándorlókról beszéljünk, hanem magas színvonalú szolgáltatást nyújtson Magyarországon az állam.
A földbérletekről
Gőgös Zoltán a földbérletekről beszélve felidézte, hogy az előző héten elfogadtak egy nemzeti földvagyonnal összefüggő javaslatot, amely szerint a kétoldalú szerződésben alapított elő-haszonbérleti jogokat visszamenőlegesen eltörlik.
Arra kért választ, a korábban megkötött földbérleti szerződések hatályosak-e. Kitért a Ptk.-módosításra is, amely szerint a korábban megkötött földbérleti szerződések újnak minősülnek. Ha ez valóban így lesz, alkalmazni kell-e a birtokmaximumra vonatkozó szabályozást, vagy ez a törvényi hely nem lesz érvényben? - kérdezte.
Egyedi eset a Szent Imre kórházban történt távozások ügye?
Tukacs István arról beszélt, hogy hat aneszteziológus távozik a fővárosi Szent Imre Kórházból. Egyikük - idézte - elmondta, hogy havi bruttó bére 325 ezer forint, és gyakorta heti hat ügyeletet ad.
Mikor biztosít a KLIK megfelelő körülményeket a tanárok önértékeléséhez?
Kiss László arra várt választ, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ mikor biztosít megfelelő körülményeket a tanárok munkájához. Szerinte ugyanis jelenleg nincs elég informatikai eszköz az elektronikus adminisztrációhoz.
A nagyobb szaktudást igénylő munkahelyeké a jövő
Gúr Nándor azt kérdezte, mikor ismeri fel a kormány, hogy az alacsony hozzáadott értékűek helyett a nagyobb szaktudást igénylő munkahelyeké a jövő.
Megoldhatatlan feladat a kulturált mindennapi testnevelés?
Bangóné Borbély Ildikó a mindennapos testnevelésről szólva kijelentette: annak nincsenek meg a feltételei, így egyre kaotikusabb helyzet alakult ki az iskolákban. Ahol felújítást végeznek a tornatermekben, ott még szűkültek is a kapacitások - mondta.
Fizessenek végre az embereknek!
Lukács Zoltán arról beszélt, hogy közalkalmazottak százezrei nem jutottak idejében bérükhöz, ami példátlan az utóbbi évtizedekben. Azt kérdezte, kik a felelősek ezért; kinek a zsebében landolnak a kamatok; kiderítették-e a tárcáknál, hogy mi a késés oka. Szerinte a családok nem állnak úgy anyagilag, hogy egy ilyen eset beleférjen.
A növekvő szegénységről
Teleki László azt kérte, hogy a kormányzat tegyen a gyermek- illetve a dolgozói szegénység felszámolásának érdekében.
