mszp.hu | Belföld | Egészségügy
2021. március 10. 16:56

Töröljék el a röghöz kötést és kizsákmányolást szolgáló egészségügyi jogviszonyt!

Töröljék el a röghöz kötést és kizsákmányolást szolgáló egészségügyi jogviszonyt!
Függessze fel a kormány az egészségügyi szolgálati jogviszony hatályosulását, törölje el ezeket a jogszabályokat - követelte Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője Dr. Szelényi Zoltánnal, az MSZP egészségügyi kabinetjének külsős tagjával tartott online sajtótájékoztatóján szerdán.

Szelényi azt mondta:  ha valaha megszületik a magyar egészségügy története, akkor a jogviszony aláíratásának napja "fekete napként fog bevonulni ebbe a történetbe".

Az orvos, közgazdász hangsúlyozta: a mostani, kiélezett járványügyi helyzetben "rendkívüli módon hiányzik" az a 4-5 ezer dolgozó, aki március 1-jével elhagyta az egészségügyet, még ha a kormánypropaganda “tisztulási folyamatként” interpretálja is távozásukat.

Mivel egy  kisvárosi kórház 800-900 dolgozóval működik, ez azt jelenti, hogy 4-5 kisvárosi kórháznyi ember hagyta el a pályát - mutatott rá.

"Ebben a helyzetben ez rendkívül nagy baj" - húzta alá.

Korózs elmondta: a kormányoldalon "szinte dicshimnuszokat zengedeznek", hogy az egészségügyi dolgozók 95% aláírta szerződését az új jogviszonyban, de ez az 5000-5500 ember, akinek a távozását most elismerték, ahhoz a több mint 7 ezerhez adódik hozzá, akik 2010 óta már  távoztak az egészségügyből.

Idézte a szakdolgozói kamara vezetőjének tavalyi nyilatkozatát, aki szerint már akkor 25-26 ezer ember hiányzott a magyar egészségügyből.

Szelényi azt mondta: olyan helyzetben kényszerítették az új jogviszony aláírására az egészségügyi dolgozókat, amikor, egy járvány közepette, aki a szakmája és a betegek gyógyítása iránt elkötelezett, az "nyilván" igyekszik helytállni, és a szolgálati helyén tovább a teljesíteni a feladatát. Ezért írta alá ő maga is - mondta.

Kiemelte: a vezényelhetőségen, valamint az ügyeleti díjak és a szabadság idejének csökkenésén túl még bérfeszültségeket is keltett az új jogviszony: a bérrendezés elsősorban az orvosoknak jelentett "csábító lehetőséget", a szakdolgozók részére a nagyjából 70%-os lépcsőzetes emelés múlt év óta megtörtént, viszont az irodai és a technikai dolgozók fizetése évek óta nem emelkedett.

Rámutatott: az egészségügy csapatmunka, a technikai és irodai dolgozók nélkül nem működne a rendszer.

Korózs hozzátette: még laikusként is látható, hogy az orvosokon és a szakszemélyzeten kívül nagyon sok olyan ember dolgozik az egészségügyben, akinek a munkája nélkül az egészségügy még a jelenlegi színvonalon sem tudna tevékenykedni: karbantartók, adminisztrációban dolgozók, számítógépes szakemberek.

Az orvosokén kívüli bértáblák pedig áttekinthetetlenek: nagyon sokan a minimálbér és a garantált bérminimum alatti fizetéssel dolgoznak.

Ők semmilyen pluszt nem kaptak. Esetükben a kormány a 2019-ben megkezdettként hirdetett  béremeléssel semmi mást nem tett, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum megemelt szintjére igazította a bérüket - emelte ki.

Az orvosokat  és szakdolgozókat pedig azzal "verik át", hogy a beígért 70%-os béremelésük kiindulópontja nem a megemelt bérük, hanem a 2019. évi lesz.

Az új jogviszony tehát érdemi béremelést az egészségügy egészében nem eredményezett, "a röghöz kötést szolgálta és a kizsákmányolást szolgálta" - jelentette ki.

Felmutatta az MSZP novemberben a Parlamentnek benyújtott, szakmai szervezetekkel előzetesen egyeztetett törvényjavaslatát. Ebben a  Magyar Orvosi Kamara álláspontja alapján 100%-os béremelést javasoltak minden egészségügyi alkalmazottnak 2020 júliusára visszamenőleg; a Fidesz lesöpörte az indítványt.

Korózs elmondta: az Eurostat adatai alapján a GDP-arányos ráfordításokat illetően mélyrepülésben van a magyar egészségügy finanszírozása: a visegrádi országok közül Csehország és Szlovákia messze többet fordít erre, de felzárkózik hozzájuk Lengyelország, sőt Románia is.

Magyarországon az elmúlt 10 évben egyértelmű a leszakadás, a költségvetési finanszírozás vesztese  a kutatás-fejlesztés, a gyógyászati termékek és egyéb eszközök, és az egészségügyi ellátás finanszírozása is - mondta.

Rámutatott: a kormány nyolc évvel ezelőtt gyakorlatilag államosította az egészségügyi ellátórendszert, de ez nem takart mást, mint központosítást, ez pedig "teljes kudarc".

Hangsúlyozta, az MSZP szerint még mindig lehetne lépni: felelős egészségügyi minisztériumot követelt,
felelős egészségügyi miniszter vezetésével.
 

Kapcsolódó párttagok