Óriási jelentőségűnek nevezte az augusztus 13-iki ellenzéki pártelnöki találkozót, melyen megállapodtak: mind a 106 választókerületben közös jelöltjeik lesznek, akiket tárgyalással vagy előválasztás útján választanak ki, és közös programot ajánlanak a magyar választóknak.
„Ez egy nagyon nagy eredmény, hogy már nem arról fog majd szólni az utolsó pár hónap, hogy ki kinek a javára fog visszalépni, hanem már így indulunk neki” – mutatott rá.
„Hat párt, hosszú évek vagy évtizedek után eljutott oda, hogy talán létrehozhatjuk a nemzeti minimumot, (…) amihez mindenki tartja magát, és hosszú évtizedeken, választásokon átívelő minimumprogramja lehet egy országnak” – mondta.
Az MSZP arra fog törekedni, hogy a közös programban minél több szociális és baloldali programelem legyen a bérlakásépítéstől a nyugdíjak felzárkóztatásán és a munkavállalói jogok helyreállításán át a szakszervezetek megerősítéséig, szerepeljen benne a baloldali, zöld, esélyteremtő állam gondolata, ahol van esély a megélhetéshez, a tudás megszerzéséhez, az egészségesebb élethez és a tisztább környezethez, de „nyilván lesznek” benne konzervatív vagy liberális értékek is.
„Az a lényeg, hogy mindannyian egyetértsünk benne és egy olyan koherens alternatíva legyen a ’Nemzeti Együttműködés Rendszerével’ szemben, amire a választópolgárok azt tudják mondani, hogy igen, egy ilyen országban akarunk élni” – húzta alá.
A közös jelöltek kiválasztásáról azt mondta: azokban a választókerületekben, ahol már megválasztott képviselője van az ellenzéknek, érdemes tárgyalással megállapodni, mérlegelve, hogy a képviselő teljesítette-e a választói elvárásokat. Ahol 2018-ban ellenzéki együttműködés nélkül tudott nyerni az ellenzéki jelölt, „ott nehezen kérdőjelezhető meg, hogy ők újra induljanak az adott választókerületben” – indokolta.
Az előválasztásról, az MSZP és a Párbeszéd politikai innovációjáról, melyet úttörőként a főpolgármester kiválasztásában alkalmaztak, azt mondta: nemcsak a legesélyesebb jelölt kiválasztására alkalmas, de programok versenyeztetésére, sőt, a választók hatékonyabb mozgósítására is.
„Annál komolyabb kampányeszköz nincs, hogy arra rávesszük a választót, hogy elmenjen valahova és ott tegyen valamit” – hangsúlyozta.
Az előválasztásokat központilag szerveznék, minden jelöltnek el kell fogadnia a szabályokat, és aláírni egy közös értéknyilatkozatot. Ez a listaállításnál lesz nagyon fontos, mert „nem szabad egy szavazatot sem elveszíteni”, hiszen a Fidesz által kidolgozott választási rendszerben a győztesnek jár a kompenzáció a mandátumot nem eredményező voksok után.
„Mindenki abban érdekelt, hogy olyan megoldást találjunk, ami a legtöbb szavazatot hozhatja” – mondta a pártelnök, hozzátéve: a Fidesz ereje abban volt eddig, hogy nem volt alternatívája.
A kiinduló javaslat szerint civil jelölteknek föl kellene vállalniuk egy párt támogatását, hogy a rájuk adott szavazatok se vesszenek el a változást akarók számára.
Az MSZP javaslata szerint az ellenzéki pártoknak év végéig meg kellene állapodni a részletszabályokban és a programelemekben, valamint lefektetni a menetrendet. Így már év végén lehetne tudni, melyik választókerületbe szerveznek előválasztást.
„2021 arról szól majd, hogy kiválasztjuk a jelölteket és hadrendbe állítjuk az egész ellenzéki választási struktúrát”. Legkésőbb 2021 őszére meg kellene lennie a jelölteknek, hogy azután a választásokig már csak a kampányra koncentrálhassanak.
Tóth célja, hogy minél több baloldali politikus nyerjen; az MSZP-nek mind a 106 körzetben lesz jelöltje és miniszterelnök-jelöltet is állít majd az előválasztásra.
Az szerencsi és tiszaújvárosi októberi időközi országgyűlési választás jobbikos jelöltjéről, Bíró Lászlóról elmondta: a Fidesz most próbálja ellehetetleníteni. „Nem lehet mindenre felkészülni, ráadásul ettől a hatalomtól minden kitelik” – fűzte hozzá.
Bíró „sokkal” korábbi rasszista kijelentései kapcsán azt mondta: maga a jelölt bocsánatot kért értük, a Jobbik pedig nagyon nagy utat tett meg odáig, hogy most a tárgyalóasztalnál ülhet. Elismerte, „egy 2018 előtti jobbikkal valószínűleg nem jutottunk volna el odáig, ahova most eljutottunk”, azóta azonban a Jobbik „nagyon sok bizonyságát tette annak, hogy szakított ezzel a múltjával”, a Fidesz saját maga érdekében működtetett választási rendszerében pedig szükség van a Jobbikkal való együttműködésre.
„De résen leszünk” – mondta – a tárgyalóasztalnál „zéró tolerancia” van érvényben. A Jobbik változását a tettek igazolhatják, az együttműködés pedig „abszolút nem korlátoz minket abban, hogy küzdjünk a rasszizmus ellen. Nem fog minket akadályozni abban, hogy kiálljunk az emberi jogokért, kiálljunk a nők jogaikért, ezt most is megtesszük és ezt bármilyen körülmények között a Magyar Szocialista Párt meg fogja tenni.”
A lista vagy listák ügyében még lesznek tárgyalások, de meggyőződése szerint „önmagában az, (…) hogy mi együtt vagyunk, hogy együtt küzdünk, együtt adunk alternatívát, egy vezetőnk van, közös jelöltjeink vannak, egy listánk van, ez önmagában hozhat annyi plusz szavazatot”, ami kompenzálhatja, ha valakit az együttműködés egy pártjának valamelyik jelöltje taszít. Rámutatott: egy kutatás szerint 2018-ban nagyjából 150 ezer választópolgár azért nem ment el szavazni, mert nem látta a közös ellenzéki fellépést.
A közös fellépésről elmondta: a vírus okozta válsághelyzetben is érdemes jobban együttműködnie az ellenzéknek: „Amit én tanultam, hogy sokkal több közös kezdeményezésre lesz szükség”.
A válságkezelés sikeréhez szerinte az őszinte, nyílt kommunikáció az egyetlenegy helyes út, ez az MSZP alapkövetelése is. A védekezésnek pedig az emberekről kell szólni.
„Biztos, hogy nem az oligarchákat kéne menteni, biztos, hogy nem a Mészáros Lőrinc beruházásait kell rengeteg közpénzzel kitömni, hanem a munkavállalókkal, nyugdíjasokkal, kiszolgáltatott emberekkel kell foglalkozni”.
Kérdésre, hogy most adna-e a pártja korlátlan felhatalmazást a kormánynak, ha az kérné, Tóth Bertalan azt mondta: júniusban „elképesztő” messzire mentek az egységes parlamenti döntés érdekében és csak egy határidőt kértek, amit a Fidesz nem fogadott el. Ha lesz olyan javaslat, melyben szerepel határidő a rendkívüli felhatalmazásra, nem csorbítja senkinek a jogait és nem elfogadhatatlan a tartalma, akkor támogatnák.
