„Ennek a jogi helyzetnek az előállítása, (…) most már nagyon úgy tűnik, hogy egy szándékos politikai akció. A Fidesz nem tud kibújni a bőréből. Egyszerűen ellenségkép kell. Az ellenzéki képviselők lettek most az ellenségek, hiszen a vírust nem lehet kirakni óriásplakátra, meg nem lehet listázni” – mondta a pártelnök.
Pedig az ország érdeke „most abszolút nem ez lenne, hanem valóban az, hogy összekapaszkodjunk” – mondta – hiszen mindenki tart a helyzettől, félti a hozzátartozóit, a munkahelyét. Ha a Fidesz elfogadta volna a különleges felhatalmazáshoz az ellenzék által javasolt időkorlátot, az megteremthette volna a most hiányzó bizalmat, hogy a politikusok fölül tudnak kerekedni a pártpolitikai vitákon, „hogy együtt legyünk túl ezen az egészen”.
Végre el lehetett volna érni, hogy a magyar Parlament 10 év után egy ilyen horderejű ügyben konszenzusos döntést hozzon. Ezért kérte a miniszterelnököt, hogy tegye meg az időkorlát befoglalásának gesztusát az ellenzéki szavazók felé, „de a kinyújtott kezünket a miniszterelnök elütötte” – mondta.
Ellenzéki szavazók milliói nem bíznak Orbán Viktorban, hogy valaha a veszélyhelyzet megszüntetését javasolná – magyarázta, utalva a 2015-ben elrendelt, azóta hathavonta meghosszabbított és azóta is fennálló tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre.
Ezért az MSZP olyan módosító indítványt nyújtott be a felhatalmazási törvényhez, amely 90 napban korlátozná a rendkívüli helyzetet.
„Ma a Fidesz arra szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy gondolják meg magukat. Én meg arra szólítottam fel a Fideszt, hogy gondolják meg magukat” – mondta Tóth.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány „teljesen” kiiktathatja a parlamentet a kormányzásból, ha nem teremti meg az elektronikus szavazás feltételeit, vagy Kövér László úgy dönt: nem hív össze ülést.
Az eddig kihirdetett kormányrendeletek számos javaslatot tartalmaznak az MSZP két hete meghirdetett ötpontos védelmi csomagjából, így az iskolák bezárását, a hiteltörlesztési moratóriumot, a végrehajtások és kilakoltatások felfüggesztését, a járulékfizetési kedvezményeket vagy az e-receptek személyes átvételi kötelezettségének felfüggesztését.
A munkahelyek megvédésének szükségességében is egyetértenek; abban viszont „komoly vita” van, hogy az MSZP szerint a több ezer milliárd forintnyi nyereséggel a tulajdonosaikat gazdagító multinacionális cégek helyett inkább a magyar kis és középvállalkozásokat segítené.
S mivel szembe kell nézni azzal, hogy százezrek fogják munkahelyüket elveszíteni, ah MSZP Európa legrövidebb, 3 hónapos munkanélküli ellátását 9 hónapra emelné, az álláskeresési járadékot pedig átmenetileg legalább 100 000 forintra.
Azt is javasolják, hogy a kormány „hallja meg a szakszervezeteknek a szavát”, mert „egyáltalán nem áll velük szóba”, a munkavállalók pedig teljesen kiszolgáltatottá válnak, ha a munkáltatók határozhatják meg korlátlanul a munkabeosztást.
Az MSZP következő javaslata a 6,5%-os nyugdíjemelés, hiszen a kormány adta 2,8% az áremelkedések miatt „már nincs, elinflálódott”. A novembereben esedékes nyugdíjkiegészítést kifizetését pedig előbbre kellene hozni.
Az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozók számára pedig 500 000 forint azonnali kifizetését kérték, tehát ugyanolyan egyszeri bérkiegészítést, amilyet a rendőrök kaptak „olyan időszakban, amikor nem volt ilyen helyzet.”
Arra a kérdésre, hogy milyen mozgásterük marad az ellenzéki képviselőknek, ha a felhatalmazási törvényt elfogadja a kormány, és megszűnik a parlamenti munka, a pártelnök azt felelte: online elmondhatják a véleményüket és önkéntes munkát vállalhatnak.
Ő maga már jelentkezett a pécsi PAPI idősügyi programba, amely a koronavírus-járvány által leginkább fenyegetett időseket segíti, hogy valóban az otthonukban tudjanak maradni. Jövő héttől ott is fog tevékenykedni – mondta az MSZP elnöke.