A baloldaltól a liberálisokon át a mérsékelt jobboldalig tartó együttműködés október 13-án áttörést hozott, 23 megyei jogú városból 13-ban ellenzéki a többség, 10 nagyvárosban ellenzéki a polgármester, és sok-sok településen az együttműködéssel sikerült elérni a fordulatot, és leváltani a Fidesz helyi kiskirályait.
„Arra teszünk javaslatot, hogy ezt az ellenzéki együttműködést mélyítsük. (….) Együtt, közösen bontsuk le a ’Nemzeti Együttműködés Rendszerét’” – mondta Tóth.
Az MSZP „mindig kezdeményezője és motorja volt” az ellenzéki együttműködésnek: elsőként vetette föl az „egy az egy ellen” indulást és kezdeményezője volt a fővárosi előválasztásnak.
„Mi hiszünk az előválasztás erejében” – mondta a pártelnök.
„Az MSZP stratégiájának is az egyik legfontosabb célja, hogy 2022-ben az ellenzéki együttműködéssel legyen kormányváltás, legyen egy korszakváltás” – mondta.
A párt március 14 én, kongresszuson tárgyalja meg a stratégiai és szervezeti javaslatokat, melyekkel „nyitott és együttműködő párt képét mutatjuk a többi ellenzéki párt felé, megteremtjük azokat a szervezeteket, hogy az ellenzéki együttműködésben a Magyar Szocialista Párt teljes mértékben részt tudjon venni”.
Amint az önkormányzati választások során látszott, az MSZP a teljes szervezetrendszerét és hálózatát az ellenzéki együttműködés választási sikere szolgálatába állította, „talán ennek is köszönhető”, hogy mára az ellenzéki pártok közül a legtöbb, 400 önkormányzati képviselője és közel 50 polgármestere van.
Ezt a szervezetet és hálózatot tovább erősítve járulna hozzá a közös sikerhez.
A párt álláspontja: közös egyéni jelöltek, közös lista, közös miniszterelnök-jelölt - többes jelölés esetén előválasztással -, és közös ellenzéki program, amely bemutatja a választók számára, hogy az ellenzék az Orbán-rendszerrel szemben milyen ajánlatot, alternatívát kínál.
A közös program tárgyalásához az MSZP olyan javaslatcsomaggal járul hozzá, melynek súlypontjait a kongresszus jelöli majd ki.
Ennek része az Orbán-rendszer konzervatív, múltba forduló, urambátyám alapon működő társadalmának leváltása egy modern, tudásalapú társadalomra és esélyteremtő államra, ahol a köztársaság valóban betölti a funkcióját.
Elsorolta, hogy Orbán protekciós rendszere helyett hogyan teremtene esélyeket a párt az oktatásban, az egészségügyben, a munkavállalók világában, a nyugdíjak kérdésében, a lakáspolitikában és a klímavédelemben.
„Olyan országot szeretnénk, ahol mindenkinek esélye van a szolgáltatások eléréséhez” – szögezte le.
Az oktatásban mindenkinek legyen esélye a tudás megszerzésére, a nemzeti alaptanterv szakmai és szülői egyeztetésen alapuljon.
Az egészségügyben el kell végre érni, hogy mindenki hozzáférhessen a megfelelő színvonalú ellátásokhoz, az ápolóknak és az orvosoknak pedig jelentős fizetésemelést kell adni.
Drasztikusan emelni kell a minimálbért, hiszen a visegrádi országok között e tekintetben utolsó Magyarország.
Erősíteni kell a munkavállalók jogainak érvényesítését és a szakszervezeteket. Ők is kapjanak egy százalékot a személyi jövedelemadóból, ezt egészítse ki az állami költségvetés egy százalékkal. Legyen beleszólásuk a jövedelempótló támogatások kiosztásába. A munkavállalóknak legyen beleszólásuk a nagyobb vállalatok felügyeletébe, működésébe, és részesedjenek azok nyereségéből.
A nyugdíjak felzárkóztatására is esélyt akar a párt.
„Olyan javaslatot fogunk megfogalmazni ebben a közös programban, (…) hogy fel kell zárkóztatni az alacsony nyugdíjakat, (…) az általunk kiszámolt nyugdíjemelési módszertanban ez a svájci indexálás, ahol a munkabéreket is figyelembe vesszük, az ezzel kiszámolt nyugdíjtömeg egy átmeneti ideig - mi öt évre teszünk javaslatot - egyenlő arányban kerüljön elosztásra a nyugdíjasok számára.”
E számítás szerint tavaly 6,5%-os nyugdíjemelést kellett volna végrehajtani, ami ebben az egyenlő elosztásban minden nyugdíjas számára havi 10 000 forint emelést jelentett volna, e rendszerben 300 000 forintos havi nyugdíjig mindenki jobban járna.
Az MSZP a lakáspolitikában is esélyteremtést akar, mert „tarthatatlan”, hogy az állami beavatkozás nyomán „brutálisan” elszabadulnak az ingatlan- és albérletárak. A szocialista javaslat szerint a leendő kormánynak legalább annyit kellene fordítania szociálisbérlakás-építésre, mint a mostaninak a CSOK-ra.
A párt a valódi, közös zöldpolitikára is esélyt akar teremteni, széles körű együttműködéssel. A szocialista javaslat egy otthonfelújítási és –korszerűsítési program, szigeteléssel és a fűtési rendszerek modernizálásával, valamint olyan minimális szolgáltatáscsomag kialakítása, ahol a legrászorultabbak hozzá tudnak férni az energiahordozókhoz.
Ez a programcsomag kijelöli a súlypontokat, amikben „a Magyar Szocialista Párt hisz, (…) és mi ezzel a javaslattal fogunk érkezni az ellenzéki pártok egyeztetésére.”
„Mert meggyőződésem: a közös jelöltek, közös lista és közös miniszterelnök-jelölt mellett szükség van egy közös vízóra, (…) egy közös programra”, amellyel 3 év után „lefektetjük, rögzítjük azokat a programelemeket, amely a nemzeti minimum alapját képezheti Magyarország jövője szempontjából”.
Az elnök elmondta még: a párt bevezetné a társelnöki rendszert, egy férfi és egy női társelnökkel.
