A még rosszabb, hogy pénteken Járai Zsigmond, az új Költségvetési Tanács (KT) elnöke a jövő évi büdzséterv jellemzése kapcsán javasolta, az eddigiekhez képest más adók bevezetésén is gondolkodjon el a kormány, mert nem tűnik reálisnak a tervezett költségvetési bevétel. Az alábbiakban sorra vesszük a második Orbán-kormány másfél éves adóámokfutását, megemlítve azokat az adókat is, amelyeket még csak bevezeti terveznek.
Személyi Jövedelemadó
Idén január elsején bevezették az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót, s közben azt hangoztatták, senki nem járhat rosszul. Aztán nyilvánvaló vált: a 32 százalékos felső szja-kulcs eltörlése csak a jómódúaknak kedvezett. A havi bruttó 300 ezer forint alatt keresők viszont kevesebbet kaptak kézhez, mint egy évvel korábban. A kormány bérkommandót hozott létre, hogy ellenőrizze az alkalmazottak jövedelemcsökkenését az adó miatt a munkahely kompenzálja-e. Idén tavasszal már törvénybe is iktatták, hogy a munkaadónak kell úgy alakítani a béreket, hogy senki ne járjon rosszul az egykulcsos szja-val. Idén szeptemberre nyilvánvaló lett: a 214 ezer forint alatt keresők, kevesebbet kapnának kézhez, mint 2011-ben.
Erre válaszul a 202 ezer forint alatt keresők - nem tudni, hogy miért pont itt húzták meg a határt - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordulhatnak, és a NAV-tól kompenzációt kapnak, melynek forrása a jobban keresőkre kivetett kvázi második adókulcs, ami először járulék, majd később kiderül, a szuperbruttó meghagyása lenne a 202 ezer fölött keresőknél. Jelenleg a személyi jövedelemadó rendszer tervezete a kivezetett adó jóváírás ellenére, a fél szuperbruttóval, a bonyolult munkahelyi és NAV-tól kapott kompenzációval együtt bonyolultabb, mint valaha.
Vállalkozói adó
Kormányra kerülésük után azonnal 10 százalékra csökkentették az 500 millió forint alatti nyereségű cégek adóját 19 százalékról. A terv az volt, hogy 2011-től, már valamennyi cég ezt a terhet fizetik, de ebből időben kihátrált a kormány látva a 16 százalékos szja és ennek a törvénynek a kedvezőtlen hatását, ami konkrétan több mint 500 milliárd forint adókiesést eredményezett.
Bankadó
A pénzügyi szférából mintegy 200 milliárd forintot vonnak ki évente, a bankok mellett a biztosítóktól, az alapkezelőktől és a lízingcégektől a bankadóval. Más országokban is létezik bankadó, de a magyar eltér azoktól. Egyfelől a pénzintézetektől befolyó pénzeket közvetlenül a költségvetés használja fel. Számos országban a bankadóból speciális céltartalékokat képeznek, és ebből finanszírozzák a pénzintézetek esetleges megsegítését. Másfelől a mértékében különbözik a magyar bankadó a többi országéitól: Európában nálunk a legnagyobb a teher.
A külön sarc ellen 13 Magyarországon működő nagyvállalat panasszal élt Brüsszelben.
Telekomadó
A Telekom adóval évi 61 milliárd forintnak a költségvetésbe irányítása a cél. Korábban több országban is bevezettek távközlési és kommunikációs adót, azonban Franciaország és Spanyolország ellen is eljárást indított Brüsszel. A telekommunikációs irányelvek értelmében ugyanis kizárólag bizonyos adminisztratív és szabályozói költségek (főleg engedélyezések) fedezésére lehet adót kivetni, és annak objektívnek, átláthatónak, arányosnak kell lennie. Az uniós szabályok azt is előírják, hogy az adóterhek és illetékek bármiféle módosításáról konzultálni kell az érintett cégekkel.
Kereskedelmi adó
Ezzel együtt, egyik napról a másikra fogadták el a honatyák a kereskedelmi láncokat sújtó válságadót, aminek egyik érdekessége, hogy a végszavazás előtt a képviselők becsempészték a szövegbe, hogy a plusz terhet az internetes áruházaknak is meg kell fizetniük. Összesen évi 30 milliárd forintot tervez a kormány beszedni erről a területről.
Energiaadó
Az energiaszektorról szólva Orbán Viktor azt mondta: a ma meglévő 20 milliárd forintos, úgynevezett Robin Hood-adó felett vetik ki a pótadót szintén három évre, ennek összege évente 70 milliárd forint; ugyancsak a nettó árbevétel alapján. A bankadó és a válságadók együtt évi 360 milliárd forintot hoznak a büdzsének. A kormány azt ígérte, hogy ezeket a külön sarcokat nem terhelik át a cégek a fogyasztóra, amit árkommandóval akartak biztosítani. A külön sarc ellen 13 Magyarországon működő nagyvállalat panasszal élt Brüsszelben.
Nyugdíjjárulék
Bár a Fidesz azt ígérte, hogy csökkenti az élőmunka terheket, ez nem következett be. Sőt, idén január elsejétől megemelte 0,5 százalékponttal a munkavállalók nyugdíjjárulékának mértékét.
Gyógyszercégek különadója
Az idén áprilisban fogadta el a kormány a Széll Kálmán Terv részleteit, melyekben a gyógyszer gyártókat terhelő 12 százalékos különadó 18 százalékra emelését fogalmazták meg. Májusban úgy döntött a kormány, hogy 20 százalékra emelkedik az adó mértéke, melynek hatására már idén legalább négymilliárd forintos többlet bevételt remélnek. Ekkor döntöttek úgy, hogy megduplázzák az orvoslátogatók után fizetett évi 5 millió forintos díjat, és lényegesen visszavágták a szektorban jelentős kutatás-fejlesztés adókedvezményét.
Csipszadó
Népegészségügyi termékadót vezettek be idén szeptember elsejétől. Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után kell befizetnie a köznyelven chipsadónak nevezett új sarcot annak, aki a terméket belföldön első alkalommal értékesíti. Vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek. Múlt heti hír szerint a kormány máris a chipsadó termékkörének bővítésén dolgozik, s várhatóan még az idén hozzányúl a jogszabályhoz, ami januártól lehet hatályos.
Luxusadó
Matolcsy György 35 százalékos kulcsot javasolt bevezetni a luxuscikkekre, és az ügyben levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyben azt kéri az adóügyi biztostól: tegyen javaslatot a tagállamoknak egy új, magasabb áfa-kulcs bevezetésére a luxustermékek esetében.
Jövedéki és játékadó
Szeptemberre kiderült, hogy legalább 100 milliárd forintos a lyuk az idei költségvetésben. Ezt egyebek mellett a jövedéki adó és a játékadó emelésével akarják betömni, legalábbis 10 milliárd forint erejéig. Már 2011. november 1-jétől emelik a gázolaj, a dohány, az alkohol jövedéki adóját és a játékadót.
Gázolaj jövedéki adója
A gázolaj literére 13 forint adóemelés esik, amitől 3 milliárd forint pluszbevételt remélnek idén. Ennek következtében nemcsak a fuvarozási költségek emelkednek, de az élelmiszerárak is. A kormány ugyanis csak a 7,5 tonnánál nagyobb fuvarozóknak szavazott meg kedvezményt. A törvény elsősorban azokat a dízel autókat üzemeltető családokat sújtja, akik nem kapnak semmilyen kompenzációt.
Dohány jövedéki adója
2011. november elsejétől a jövedéki adó minimum 19 530 forint lesz ezer darabonként, míg a korábbi javaslat szerint csak a harmadik lépcsőben lett volna 19 400 forint a minimális adó. A ma elfogadandó tervezet szerint viszont jövő év május 1-jétől 20 900 forintra, november elsejétől 21 740 forintra nő a minimális adó. A szivar és szivarkák körében bevezeti a javaslat a mennyiség után fizetendő minimum adót, ami november elsejétől 5000 forint lesz ezer szálanként, jövő májustól 5500, november elsejétől pedig 6000 forint. Idén 5 milliárd forintos pluszbevételt várnak az intézkedéstől.
Alkohol jövedéki adó
A magasabb alkoholtartalmú szeszes italoknál az adótételek 50 százalékkal emelkednek. A bor, sör, pezsgő jövedéki adója 5 százalékkal emelkedik. A tervezett bevétel két hónapra 1 milliárd forint.
Játékadó
A játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tételes adója havi 100 ezer forintról 125 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedik november 1-jétől. Emellett új, a pénznyerő automatával elért tiszta játékbevételtől függő százalékos mértékű adót vezetnek be. Ezt negyedévente kell megfizetni, de csak a gépenkénti 900 ezer forint feletti bevétel után. A mérték: 20 százalék. Egymilliárd forintot várnak idén az év utolsó két hónapjában a játékadó emeléséből.
Online szerencsejáték adó
Elkészült a javaslat, így most már biztosra vehető Matolcsy szerint, hogy 2012-től Magyarország megadóztatja az online szerencsejátékokat. Ha hinni lehet Szijjártó Péter kormányszóvivőnek, akkor a héten a kormány elé kell kerülnie a koncepciónak, legalábbis ezt ígérte két héttel ezelőtt. Az olaszok ebbe egyszer már belebuktak. Matolcsy úgy véli, az online szerencsejáték megadóztatása jogos igénye minden kormánynak, de technikailag nem könnyű feladat a kivitelezése.
Fordított áfa
Az Országvédelmi akcióterv részeként jelentette be Orbán Viktor, hogy januártól szeretné a kormány az agráriumban bevezetni a fordított fizetésű adót, melynek lényege: az áfát nem a termék értékesítőjének, hanem a beszerzőnek kell megfizetnie. Ezzel az adófizetés elkerülését tervezik visszaszorítani. Romániában egy évet vett igénybe, mire az Európai
Áfa-emelés 25-ről 27 százalékra
Még meg sem száradt a tinta a jövedéki adók emeléséről szóló törvényjavaslaton, a kormány újabb emelést harangozott be: az áfa 25 százalékos kulcsát 27-re emelik 2012. január elsejétől. Ezzel éllovas lesz Magyarország Európában, de az egész világon. Csupán Dzsibutiban és Saint Lucián él ennél magasabb forgalmi adó. A 27 százalékos áfa megöli a foglalkoztatást, emeli az inflációt.
"Az áfa a szegény emberek adója, mert ez az adónem mindenkit sújt" - idézgette előszeretettel az előző parlamenti ciklusban Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005-ben tett megállapítását. Most Szijjártót idézik politikai ellenfelei, felemlegetve neki, hogy ellenzékben még hevesen tiltakozott az áfa - és más adók - megemelése ellen.
Az áfabehajtás szigorítása
A 100 milliárdos költségvetési lyuk befoltozására szolgál az elképzelés, hogy az év utolsó negyedében az adóhatóság 40 milliárd forinttal több adót szedne be. Az egyenes és fordított adózás helyes alkalmazását, a láncügyleteket, illetve a közösségen belüli értékesítéseket fogják kiemelten vizsgálni a revizorok. Mintha már feledésbe is merült volna, hogy a Fidesz azt ígérte, nem akarja bírságokkal és ellenőrzésekkel riogatni a vállalkozásokat.
Kutyaadó
Ebrendészeti hozzájárulás kivetésére adna lehetőséget az önkormányzatoknak a vidékfejlesztési miniszter által az Országgyűlésnek múlt csütörtökön benyújtott új törvénymódosítás. Az állatok gazdái legfeljebb évi 3500 forint fizetésére kötelezhetők. Kivétel lenne egyebek mellett a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutya.
Ma dönt a parlament a javaslat sürgős tárgyalásba vételéről.
Eva, ekho
Miközben a kormány adóegyszerűsítést, söralátét méretű adóbevallást ígért, megszüntetne olyan adózási formákat, amelyek nem terhelik jelentős adminisztrációval az adózókat. Nyilván nem ez lett az elsődleges szempont, hanem kevesellik az egyszerűsített vállalkozói adóból és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból befolyó költségvetési bevételt. Csakhogy szakértők szerint pont a céljukkal ellentétes hatást érnének el, ez a lépés fellendítené az ügyeskedést, a feketegazdaságot.
A vállalkozók azért is kedvelik az evát, mert nem ró rájuk jelentős adminisztrációs kötelezettséget. Az eva hatálya alá mintegy 110 ezer vállalkozás, illetve vállalkozó tartozik, tavaly mintegy 180 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek ebből az adózási formából. Az ekhósok száma 26 ezer fő körüli.
Béren kívüli juttatások megkurtítása
Kikerülhet a béren kívüli juttatások köréből jövőre a hidegétel-utalvány és az internetszolgáltatás is, de lakbértámogatást húszezer forintig adhatnak a munkáltatók sajtóhírek szerint. A jelenlegi cégek helyett egy állami cég bocsáthatja majd ki az étkezési utalványokat. Lakbértámogatást adhatnak majd a munkáltatók, ennek összege a lakbér fele, de maximum havi húszezer forint lehet.
Füsi Piroska / Népszava
Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=474874
