„Felmérések szerint a nemek közötti bérszakadék mértéke az EU-ban 14 százalék körül alakul, ez azt jelenti, hogy a nők évente közel két hónapot ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest” – kezdte sajtótájékoztatóját Gurmai Zita.
Ezen kíván változtatni egy idén elfogadott EU-s irányelv, melynek az célja, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő fizetés járjon a munkavállaló nemétől függetlenül.
„Az irányelv szerint a megoldás a nyilvánosság és a közzététel” – érvelt Gurmai Zita, hiszen a munkáltatók kötelesek lennének átfogó kimutatásokat készíteni a munkavállalók díjazásáról, garanciákat bevezetni a fizetési struktúra átláthatósága érdekében, valamint egyenlő, egyenértékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének biztosítása érdekében.
Ezen irányelv nem csak a bérfeszültség feloldását szolgálná, hanem hasznára lenne az álláskeresőnek is, mivel a munkáltatók kötelesek lennének a munkabéreket, valamint a béremelés meghatározásához használt kritériumokat is átláthatóvá tenni.
Az EU-s irányelv szerint az álláshirdetéseknek is tartalmazniuk kellene a kezdeti díjazást, bérsávot, amivel az álláskereső kalkulálhat – ez nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a munkakeresés során ne kelljen felesleges köröket futni, „hiszen jelenleg sokszor csak 2-3 körös állásinterjúk után derül ki, hogy a leendő munkavállaló mennyi pénzre számíthat” – érvelt Gurmai Zita.
A nők és a férfiak közötti bérkülönbségeknek a kérdése olyan súlyos, hogy még a KSH szerint is kimutatható a nemek között fennálló kereseti rés, mely még 2020-ban is az EU-s átlagot meghaladó, majd’ 16%-ot tett ki.
„Tartok tőle, hogy a kormány ókonzervatív, avítt és macsó társadalomfelfogása szerint ez a kérdés nem fontos, pedig az ő szavazóik szerint sem elfogadható, hogy azonos munkáért, azonos munkakörben eltérő legyen a fizetés pusztán a nemi megkülönböztetés okán” – emlékeztetett az MSZP Nőtagozatának elnöke.
Mivel a korfák és statisztikai adatok szerint a munkavállalóknak nagyságrendileg a fele nő, így a dolgozóknak nagyjából a felét érheti hátrányos megkülönböztetés a fizetések tekintetében.
„Úgy vélem, hogy további lépések szükségesek ahhoz, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét érvényre tudjuk juttatni” – fogalmazott az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Gurmai Zita sajtótájékoztatója végén elmondta, hogy az arra kéri a kormányt, hogy az EU által ebben a kérdésben megfogalmazott irányelveket minél előbb építsék be a jogszabályrendszerbe, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönbözetés.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese ezért írásbeli választ igénylő beadványában az alábbi kérdéseket tette fel Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek:
- Mikor léphetnek hatályba Magyarországon az EU nők és férfiak közti bérkülönbségeket felszámoló javaslatai?
- A megfogalmazott javaslatok közül melyeket tart támogathatónak és melyeket nem?
- Tervezi-e a Kormány, hogy az irányelvben megadott határidő előtt benyújtja az Országgyűlésnek a nemek közötti bérszakadék felszámolását célzó új eszközöket tartalmazó törvényjavaslatokat? Ha nem, miért; ha igen, mikor várható?
