Az mindenképpen helyes, hogy a források lehívásának hatékonyságát növelni akarja a kabinet; valóban nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a pályáztatásokat. Nagyképű felelőtlenség azonban azt gondolni, hogy erre a feszített tempóra a jelenlegi magyar államigazgatás képes.
Megint túl nagy a Fidesz étvágya a szájához képest. Épp Lázár János vallotta be nemrég, hogy az állam „riasztó állapotban van” a nagyságát, mozgásképtelenségét és elnehezültségét tekintve. Ráadásul épp a Fidesz verte szét a pályáztatási és elbírálási rendszert - ami miatt Brüsszel korábban súlyos aggodalmának adott hangot és forrásbefagyasztásról is döntött -, a kormányváltás után jóideig még le is bénult a rendszer, amíg a fideszes újvezetők ki nem rúgtak mindenkit, akit nem tartott elég lojálisnak a narancsos érdekekhez.
Lázár János jobban tenné, ha előbb az államigazgatási háttér megtámasztásán fáradozna és valós önvizsgálat után érdemi lépéseket tenne az átláthatóság megerősítéséért. Ne feledjük ugyanis, hogy a tavalyi évben Magyarországgal kapcsolatban folytatták le a második legnagyobb számú vizsgálatot az Unió csalás elleni hivatalánál; miközben a kormány szerint minden a lehető legnagyobb rendben van.
A pályáztatások felpörgetése mögött populista számítás is húzódik, hiszen az uniós támogatási ciklusban elkölthető közel 8000 milliárd forint tulajdonképpen az egyetlen, ami életben – részbeni növekedésben – tudja tartja a magyar gazdaságot. Ahhoz tehát, hogy a Brüsszellel egyébként háborúzó Fidesz jólétet hirdető hazug kampányszlogenjei mögött valami tartalom is legyen, minél előbb és minél több ingyeneuróra van szükség. De a sunyi maffiaszándék is nehezen tagadható a bejelentés mögött: láthatóan mindent ki akarnak tolni az oligarcháknak és a ’saját lábukon álló’ rokonoknak, amíg még lehet. Az persze, hogy előrehozzák a pályázati kiírásokat, még nem jelenti, hogy a 2018-as választások előtt automatikusan ki is osztanak minden egyes eurocentet. A rezsim oligarcha-hizlaló gyakorlatát ismerve azonban nem lehet kétséges a cél: mindent leenni az uniós svédasztalról és zacskóba is csomagolni róla a haveroknak.
8940 órával vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden vasárnap figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Ötvennegyedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.
Ujhelyi István,
az MSZP alelnöke, EP-képviselő
