Gulyás Gergely, kabinetminiszter a kormányinfón bejelentette, immár végleges: a kormány nem ad többet, mint 6+1 milliárd forintot a Lánchíd felújítására. Tüttő Kata úgy reagált, már az a plusz egymilliárd sem világos, hogy pontosan hogy jön ki.
Jó, ha tényleg bejön, de óvatosan kell az ilyen információkat kezelni: „Eddig akárhányszor jeleztük, hogy szeretnénk többet visszakérni az adóbevételekből, mindig bejött az éj leple alatt egy olyan módosító indítvány, ami elvitt. Megint ez történt: tegnap reggel a közgyűlésen is gyakorlatilag arra ébredtünk, hogy bement egy kormánypárti módosító, és kivett ötmilliárd forintot a főváros zsebéből. Értem, hogy hatnál nincs több, de elvettek tizenkettőt meg ötöt, mióta kértük a támogatást.”
Kérdésre, hogy miért nincs még kiírva közbeszerzés a híd felújítására a szocialista politikus ismertette, a Lánchíd nem egy felújítási projektnek, hanem egy közlekedési fejlesztésnek indult. Érintette volna a Váralagutat, a Clark Ádám teret, magát a Lánchidat, a hozzá kapcsolódó villamos pályát és a Széchenyi teret is. A kormánnyal is tárgyaltak róla, hiszen a fejlesztési pénzeket a kormány magához vonta, és létre is hozta a Budapest Fejlesztési Központot, ezzel „kiszervezve” a Főváros fejlesztéseit egyfajta kormányzati szervbe. Bár minden oldalon egyetértés volt, hogy a fejlesztés menjen végbe, nem hagytak annyi adóbevételt a Fővárosnál, amiből meg is valósulhatott volna, tehát át kellett tervezni.
„Most ott tartunk, hogy az átfogó fejlesztési projekt helyett csak a Lánchidat, magát, a hídtestet felújítjuk 25-30 évre, és ez még mindig nem egy teljes rekonstrukció (…). (201-ben már ott volt Tarlós István asztalán az a jelentés, amiben szerepel a rekonstrukció kapcsán a „halaszthatatlan” szó)”. (…) Ez februárban dőlt el” – emlékeztetett Tüttő Kata.
Elmondta, azóta a Főváros iparűzési adóból befolyó bevételeinek jó része eltűnt, a járvány után pedig a közösségi közlekedésből származó, általában 67 milliárd forintos jegybevételükből is, úgy tűnik, most 20 milliárd nem fog megérkezni. „A maradékból a kormány kitalálta, hogy még 12 milliárdot elvon: megnégyszerezte azt a pénzt, amit elvesz, pedig a fennmaradó pénzből kell megoldanunk a közvilágítást, a takarítást, a kaszálást, az út- és felüljáró-felújításokat és a földalatti vízcsövek felújítását is. Hozzátette, „a 2011-es Lánchíd-jelentés óta a kormány 658 milliárdot költött el látványsportra a mi adóbevételeinkből”.
Tüttő rámutatott, szerinte a kormány és a Főváros közti vita nem arról szól, hogy van-e pénz, van nincs pénz. „Arról szól, hogy az önkormányzatiságot megszüntetik. Arról szól, hogy nem mi fogjuk eldönteni, hogy mire költsék az adóforintjainkat, hanem a magyar kormány dönti el”.
Emlékeztetett, szinte minden nap történik valamilyen lépés kormányrészről az önkormányzatiság felszámolására. „Volt egy olyan javaslat, ami azért született, hogy ne kerüljenek reménytelen helyzetbe az önkormányzatok. Bár a kormány megszüntette a nagy cégek iparűzési adó feltöltési kötelezettségét a koronavírus-járványra hivatkozva (…), hogy ne legyenek ennek ellenére sem likviditási gondjaik az önkormányzatoknak, ebben a javaslatban könnyített volna a hitelfelvételeken. Most ezt kivették ebből a csomagból az elmúlt órákban. Ez már abszolúte a '22-es választásokról szól; arról hogy kerüljenek nehéz helyzetbe az önkormányzatok, nem csak a Fővárosi Önkormányzat, hanem az összes önkormányzat” – jelentette ki.
Kérdésre, a Karácsony Gergely által belengetett esetleges tüntetés vagy népszavazás kapcsán a főpolgármester-helyettes jellemezte az önkormányzat mozgásterét. „Ezt a játékot terített kártyákkal nem lehet megnyerni. Egy terített durchmarshoz erős lapok kellenek. Ezt a játékot a kormánnyal szemben a csendes többség egy csendes ultival tudja csak elvinni, de ahhoz nem mutogatjuk a lapokat. Erről szól a Szabad Városok kezdeményezés is, amelynek nagy része – noha nem a nyilvánosság előtt – de már zajlik”.
