A Fővárosi Önkormányzatnak hatalmas felelőssége van az árvíz kapcsán, így elsősorban nem a közösségi médiaplatformokon, hanem a valóságban, jellemzően a reflektorfényt mellőzve kell rengeteget tenni Budapest biztonságban tartásáért. Az elmúlt egy évben a mostani a harmadik árvízi készültség Budapesten, kiemelendő, hogy 2013 és tavaly december között egyáltalán nem kellett készültségbe lépni. Nagyjából tíz nappal ezelőtt azonban kiderült, mekkora áradás közelít Budapest felé. A főváros városvezetésének azonnal cselekedni kellett, a háttérben nagyon komoly munka zajlott eddig is, ennek köszönhetően lehetett felkészíteni a várost az áradásra.
Tüttő Kata emlékeztetett, ő személyesen is évek óta foglalkozik a főváros vízügyeivel, májusban pedig még azon kellett gondolkodni, lesz-e elég víz nyáron a Dunában az agglomerációban élők vízellátásához, mostanra azonban látható módon, jelentősen megváltozott a helyzet. A terület kiszámíthatatlansága tehát komoly kihívás elé állítja a szakértőket is, a jelenlegi árvíz ellen pedig nem merül ki annyiban a védekezés, hogy homokzsákokat kell pakolni, hatalmas szakembergárda dolgozik azon, két áradás között is, hogy a város és lakói a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.
Budapest főpolgármester-helyettese elmondta, a védekezésért a Fővárosi Csatornázási Művek felel, ők elegendő létszámban vannak jelen minden helyszínen, a Margit-szigetet pedig nem is azért kellett lezárni korábban, mert elárasztotta volna a Duna, hanem hogy a szakemberek így nyugodtan tudjanak dolgozni. Tüttő Kata rámutatott, a közösségi médiában megjelenteknek nem szabad mindent elhinni, hiszen ott csak a leglátványosabb tartalmak jelennek meg az árvíz kapcsán is. Eközben mind a háttérben, mind a frontvonalon tudatos, megtervezett és professzionális munka zajlik. A téma kapcsán a szocialista politikus azt is hozzátette, a jelenlegi európai uniós tervezési időszakban 40 milliárd forint áll árvízi védekezésre rendelkezésre Budapesten, ezt többek között az Észak-Pesti árvízvédelmi mű befejezésére és a Csillaghegyi öblözet védelmének megerősítésére tervezik elkölteni.
Külpolitikai vizekre evezve a következő téma az uniós bírság volt, ugyanis annak befizetési határideje lejárt, Brüsszel így az uniós forrásokat inkasszózhatja, a kormánynak pedig naponta kell hatalmas összegeket fizetni. Tüttő Kata e kapcsán azt mondta, neki nagyon fáj a bírság, hiszen ezt nem a kormánytagok, a történtekért személyesen felelősök fizetik ki a saját zsebükből, hanem a magyarok adóforintjait fogják erre is elkölteni. Azonban nemcsak bírságot kell fizetni a magyar kormány hibája miatt, hanem uniós támogatásoktól is elesik hazánk, számos olyan projekt nem tud így megvalósulni a fővárosban sem, melyekre szükség lenne.
A kormány azonban nemcsak az EU-val vette fel a harcot, hanem Budapesttel, és az önkormányzatokkal is. Így számos feladatot és forrást elvontak már a fővárostól és a városvezetésektől, jelenleg a központi költségvetés forintjainak igen jelentős részét Budapest, az itt élő polgárok és itt működő vállalkozások fizetik be, ebből azonban gyakorlatilag semekkora összeg nem érkezik vissza a fővároshoz, így a város nagyon nehezen működtethető.
Mindez azonban nemcsak a fővárosra igaz, hanem az ország minden önkormányzatára, gyakorlatilag a helyi fejlesztésekről is a nap végén a kormány dönt.
A műsor utolsó témája arról a napokban nyilvánosságra került hírről szólt, miszerint egy nyírmeggyesi tanár büntetésként alsóneműre vetkőztette a diákjait. Tüttő Kata szerint fontos, hogy ne általánosítsuk az esetet, a történteket pedig nem szabad azonnal a politika legfelsőbb szintjére emelni, hiszen jelenleg nem tudni semmit a részletekről.
