MTI/mszp.hu | Belföld | országgyűlés parlament
2017. május 22. 15:17

Ügyészség, CEU, munkabérek, agrárpolitika

Ügyészség, CEU, munkabérek, agrárpolitika
Ülésezett a Parlament.

Az MSZP európai mentőcsomagot terjeszt az Ház elé

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője bejelentette: hétfőn egy több elemből álló "európai mentőcsomagot" terjesztenek az Országgyűlés elé, amely szerint a Fidesznek fel kell hagynia a civil szervezetek megbélyegzésével, be kell fejeznie a CEU üldözését és véget kell vetnie az uniós pénzek ellopásának. Szerinte az Európai Parlament (EP) múlt heti döntése arról szól, hogy a Fidesz kormányzása alatt súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok, a véleménynyilvánítás és a tudományos szabadság helyzete. "Ez az állásfoglalás egy tükör, (...) attól, hogy ez a tükör egy pökhendi és arrogáns, bár most már egy kissé pocakos embert és az ő ország- és Európa-romboló politikáját mutatja, attól még nem a tükröt kell szidni" - fogalmazott.

Miért kell "kicsinálni" a CEU-t?

Harangozó Gábor azt kérdezte meg, mi a valós akarat, miért kell "kicsinálni" a CEU-t? A múlt héten szerinte az egyetem vezetői csak bürokratákkal találkozhattak a róluk szóló tárgyaláson, miközben a kormány együttműködést ígért akkor, amikor az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvény CEU-t hátrányosan érintő módosítását. Mit csinál Altusz Kristóf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, akit kijelöltek tárgyalónak? - tette fel a kérdést.

A kormány hadat üzent a kéményseprőknek is

Heringes Anita szerint a kormány hadat üzent a kéményseprőknek is. A szakszervezet tájékoztatása szerint egy új - a katasztrófavédelemhez közel álló - magánvállalkozás készül betörni "a töredékére csökkentett piacra" - mondta, arról érdeklődve, lesz-e vizsgálat az ügyben.

Mikor emelik a közszolgálatban dolgozók illetményalapját?

Korózs Lajos arra volt kíváncsi, hogy a kormány mikor és mekkora összeggel akarja megemelni a közszolgálatban dolgozók kilenc éve változatlan, 38 650 forintos illetményalapját. Az inflációt tekintve ez az összeg a vásárlóértékének már mintegy negyedét elveszítette - hívta fel a figyelmet.

Mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút?

Teleki László a dél-zalai kerékpárutak állapotáról beszélt, szerinte az ígért fejlesztésekhez nem érkeztek források, a korábbi utakat pedig nem tartják megfelelően karban. Az idegenforgalom szempontjából is fontosnak nevezte a fejlesztések megvalósulását és arról érdeklődött, hogy mikor készül el a Nagykanizsa és Zalakaros közötti kerékpárút.

Miért nem támogatják a vidéki előadóművészeket?

Bangóné Borbély Ildikó kifogásolta, hogy a kormány cigányzenét népszerűsítő pályázata csak budapesti helyszíneket érint, miközben vidéken is szükség lenne arra. Példaként hozta, hogy a Hortobágyi Csárdában megszűnik az élőzene. Azt kérdezte, mikor oldják meg a problémát.

Hogy gazdálkodik a kormány az állami vagyonnal?

Heringes Anita arról beszélt: megdöbbentő adatokat látni arról, hogy az egyes cégeket milyen forrásokkal támogatnak állami vállalatok. Példaként hozta, hogy az MVM Zrt. 2015-ben 208 millió, 2016-ben több mint 2 milliárdot költött reklámtevékenységre, s ezek főként baráti cégek zsebében landoltak. Ez így rendben van, az állami vagyonnal így kell gazdálkodni? - firtatta.

Teljesítették-e az onkológiai vizsgálatok kéthetes határidejét?

Tukacs István arról érdeklődött, hogy teljesül-e az onkológiai vizsgálatok kéthetes határideje. Mint mondta, látott olyan előjegyzést, ami egy évvel későbbre szólt.

Miért vágta el az ügyészség a Mengyi-ügy minisztériumi szálát?

Bárándy Gergely a fideszes Mengyi Roland büntetőügye kapcsán azt firtatta, miért "vágta el" a minisztériumi szálat a Központi Nyomozó Főügyészség, "a Fidesznek az ökle", az eljárás megszüntetésével. Az ügyet összefoglalva elmondta, a minisztérium a pályázatot úgy írta ki, ahogy a gyanúsítottak akarták. Olyan nincs, hogy nincs minisztériumi felelőse az ügynek - mondta.

 

Hogy lehet, hogy a pályázatoknál vannak, akik mindig előre tudnak mindent?

Gőgös Zoltán életszerűtlennek tartotta, hogy van egy olyan cégcsoport, amelynek vezetője óránként 10 millió forintot keres. Az is életszerűtlen, hogy valaki megvásárol egy balatoni kempinget, majd másnap megjelenik egy állami pályázat kempingfelújításra. Hozzátette: életszerűtlennek tartotta, hogy "a gyerekkori barát, Mészáros Lőrinc" beszáll egy cseh cégbe, amelynek a fő tevékenysége atomerőművi berendezések gyártása. Hogy lehet az, hogy a pályázati rendszerben valakik mindig előre tudnak mindent? - kérdezte.

 

Az ország távolodik egy erős vidéki középosztály létrejöttétől

Varga László szerint az elmúlt években az ország távolodott attól, hogy a vidék Magyarországán egy szélesebb patrióta középosztály jöjjön létre. Az általa vélt okok között említette, hogy noha nő a magyar gazdaság, de a régiós versenyben még így is lemaradt, romlott a versenyképesség, félmillió magyar elvándorolt az országból, egyre több régióban óriási a munkanélküliség - csak a közfoglalkoztatás jelent valamilyen perspektívát -, "a nyomor egyre mélyebb", a minimálbéren élők is rosszabb helyzetbe kerültek, a relatív közbiztonságérzet pedig romlott. Ahhoz, hogy fejlődjön a vidék Magyarországa, kormányváltásra van szükség - mondta.

Gőgös Zoltán, a szocialisták másik vezérszónoka úgy fogalmazott, hogy a Fidesz vidéken "kiskirályokat" tett mindenhova, szóvá téve azt is, hogy a vidékfejlesztési támogatások elbírálása, kifizetése hónapokat csúszik. Felhívta a figyelmet az uniós Okosfalu programra, amelynek célja, hogy a fiatalokat vidéken tartsa. Az ellenzéki politikus arról is beszélt, hogy ő soha nem értett egyet kisiskolák, posták bezárásával, de a kormányváltás óta eltelt hét év, és míg a stadionok épülnek, addig a Fidesz a kisiskolák és a vasúti szárnyvonalak újranyitására tett ígéretét nem tartotta be. Azt is kifogásolta, hogy az önkormányzati társulások helyett "kényszerházasságokra" kényszerítettek településeket. Gőgös Zoltán végül azt javasolta, hozzanak létre állami lakásalapot üres ingatlanokból.

A rendszerváltás nagy vesztese a vidék

Harangozó Gábor kiemelte: felháborító volt, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott, szerinte az volt az üzenete, hogy az elmúlt hét évben létrehozták a függőségi viszonyokat vidéken, amellyel biztosítani tudják, hogy az emberek a Fideszre szavazzanak. Ennek a rendszerét kiépítették, s köszönik jól működik - közölte.

A rendszerváltás nagy vesztese a vidék volt - állapította meg az MSZP-s politikus, hozzátéve: a mai napig nem állt össze az rendszer, ami a vidéket, a falvakat képes lenne jól működtetni, s ezért komoly gettósodás, elszegényedés sújtja a vidéket.

A mezőgazdaság bár fejlődik, de fénykorától elmarad - közölte. Kiemelte: a vidéki szegénységen, elmaradottságon, a cigányság helyzetén csak térségi fejlesztéssel lehet változtatni.

A hátrányos helyzetű, kisebb településekre kevesebb forrás jut, s ma már úgy szétszakadt az ország, hogy ha ezt nem tudják megállítani, demokratikus úton nem lesz működtethető az ország.

Harangozó Gábor a programfinanszírozás mellett érvelt, s úgy látta: hiába adnak többlettámogatást, pluszpontokat a tőke a hátrányos helyzetű térségekben nem megy. Ha ez így van, ott az államnak be kell avatkoznia, munkahelyeket kell teremtenie. Ebben lehet fontos szerepe a szociális gazdaságnak, és itt a közmunka a nulladik lépés lehet, de onnan meg kell teremteni a továbblépés lehetőségét - fejtette ki a szocialista politikus.