Új uniós költségvetés: létra helyett ásó a gödörben

Herczog Edit szerint korántsem tökéletes az európai Parlament és a Tanács között kialkudott kompromisszum. A képviselő szerint a büdzsé a hosszú távú fejlődéstől és a munkahelyteremtéstől vesz el forrásokat.

November 12-én, maratoni egyeztetések során született megállapodás az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács, és az Európai Parlament között az Unió jövőre érvénybe lépő és 2020-ig tartó hétéves költségvetéséről. Korábban azért feneklettek meg a tárgyalások, mert a Tanács felrúgta vállalásait. Az állam- és kormányfők testülete már a 2014-es évre is lehetetlen helyzetet, deficites költségvetést irányzott elő.
 
A végleges megállapodás orvosolta a fenti problémát, ám számos gondot csak a szőnyeg alá söpört. Erre emlékeztetett Herczog Edit mai felszólalásában a Parlament plenáris ülésén. Még 1992-ben az edinburghi Tanács-ülésen született megállapodás arról, hogy az Unió tagállamainak nettó bevételéből (GNI) 1,1 százalékot fordítanak a közösségi költségvetés kiadásaira. Ekkor a javában formálódó Unió még jóval homogénebb, zömében „nyugati” államok csoportja volt.
 
Azóta több mint tíz tagállamot vettek fel az „európai klubba”, amelyek zöme súlyos problémákkal, elmaradottsággal küzdött és küzd nyugati társaihoz viszonyítva. Épp ezért óriási visszalépést jelent az 1,1 százalékos szabály megkerülése, az uniós források GNI-arányosan 0,9 százalékos csökkentése.
 
De nem csak a pillanatnyi szűkmarkúság miatt rossz a költségvetés: egy büdzsé ugyanis mindig többről szól, mint puszta számokról. A 2014-2020 közötti keretben fájó veszteség éri a versenyképességet erősítő innovációs, tudományos kutatásokra szánt forrásokat. Ez pedig évtizedeken keresztül lassíthatja a kontinens növekedését. Végső soron pedig a fiatal generációk foglalkoztatottságának javítását ássa alá a Tanács szűkmarkúsága. A tagállamok vezetői így végül épp azon a területen okoznak visszalépést, amelyen deklarált céljaik szerint a legsürgetőbb feladatokat irányozták elő.
 
Az Európai Parlament a kialakult helyzetben a legkisebb rossz mellett döntött, amikor elfogadta a kompromisszumot. A következő hét évben a források felhasználási hatékonyságának javításával kell biztosítani, hogy a visszalépés a lehető legkisebb kárt okozza Európának – véli Herczog Edit.