Újabb trükk a nyugdíjjal

Pedig az idősek vásárlási szokása más, mint az aktív korúaké, elsősorban gyógyszerre, élelmiszerre és lakásfenntartásra költenek. Ezek költségei emelkedtek a legjobban.

Tovább nő a nyugdíjak és a bérek értéke között a különbség - ez lesz az eredménye annak, hogy a kormány úgy döntött: "a rendszeres nyugdíjemelések megállapításánál az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni". Ezt a mondatot a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabálytervezet tartalmazza, melynek általános vitája tegnap kezdődött és pénteken zárul a parlamentben. Az ominózus idézet azt jelenti, hogy csak az infláció mértékének megfelelően emelkedhetnek a nyugdíjak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már szeptemberben bejelentette: a normál öregségi nyugdíjakat "csak az inflációnak megfelelően, 4,2 százalékkal emelik január 1-jén". (A pénzromlás egyébként valószínűleg ennél magasabb lesz majd - a szerk.) Ezt azt jelenti, hogy a nyugdíjasok magasabb összeget kapnak, de abból épp ugyanannyi vagy még kevesebb árut tudnak venni, mint az idén. Orbán Viktor sem árult zsákbamacskát; 2008 májusában egy zártkörű rendezvényen úgy fogalmazott: ha kormányra kerülnek, befagyasztják a nyugdíjak reálértékét.

"Ha nincs ez az eszement gazdaságpolitikai váltás, akkor 2012-ben akár 3 százalékos gazdasági növekedés lett volna" - jegyezte meg a szerdai parlamenti vitában Göndör István szocialista politikus.

Ez azonban ma már szinte mindegy is az időseknek, az Orbán-kormány ugyanis eltörölte az előző kabinet nyugdíjszámítását. 2009-ben a parlament úgy döntött, hogy ha a gazdasági növekedés 3 százalék alatti, akkor értékmegtartó, árkövető nyugdíjemelést terveztek, ha a növekedés 3-4 százalék közötti, akkor az indexálást 80 százalékban az árak, 20 százalékban a bérek határozták volna meg, a GDP 4-5 százalékos növekedése esetén 60-40, míg 5 százalék felett 50-50 százalékos lett volna az arány (ez utóbbi volt korábban az úgynevezett svájci indexálás).

A 13. havi nyugdíjak helyett pedig bevezették a nyugdíjprémiumot. Ha ez a módszer maradt volna, akkor most a nyugdíjasok 4,5-5 százalék körüli ellátásra számíthatnának, és részesülnének a gazdasági növekedésből.

De nemcsak ezzel van a baj. Az inflációt ugyanis a lakossági, és nem a nyugdíjas fogyasztói kosárhoz mérten számítják. A szocialista kormány idején ez nem így volt. Az idősek ugyanis többet fogyasztanak olyan termékből, amit jobban emeltek. A gyógyszer árát például az idén már kétszer növelte a kormány. Lakásfenntartásra és élelmiszerre költenek még az idősek, a kevésbé emelkedő tartós fogyasztási cikkekre és a szórakozásra viszont alig adnak ki pénzt.

A mostani kormány ez utóbbiakat is beleszámítja a "kosárba". De ha ezt figyelmen kívül is hagyjuk, az idősek pénzének vásárlóértéke akkor is két százalékkal csökkent a kormányváltás óta. Kiss Péter szocialista politikus a napokban figyelmeztetett arra, hogy tavaly novemberben az Orbán-kormány - amikor törvény szerint az inflációhoz igazítva visszamenőlegesen korrigálta a nyugdíjakat - fél százalékot elvett az emelésből. Most egy hasonló lépés várható, novemberben csupán fél százalékkal emelik visszamenőlegesen a nyugdíjakat, az év eleji 3,5 százalékos emeléssel együtt az idei járandóság 4 százalékkal lesz több, mint tavaly volt.

Ugyanakkor az előrejelzések szerint az úgynevezett nyugdíjaskosár alapján számított ráta több tized százalékponttal haladja meg ezt. Így a nyugdíjak reálértékének további csökkenése várható.

Önkényes lépések

Egyeztetés nélkül módosította az első Orbán-kormány 1999-ben az 1997-ben készült, és a következő évtől hatályos nyugdíjreformot. Aszerint a nyugdíjat 1998-ban és 1999-ben az előző évi nettó bérkiáramlással azonos mértékben kellett volna emelni. Ez az első évben 21,5 százalékos, majd 18,4 százalékos emelést jelentett volna.

De a Fidesz úgy határozott, hogy akik 30 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, azok 11, akik annál kevesebbet, 25 százalékos emelésre, de legfeljebb 3500 forint többletre jogosultak. Így '99-ben a 18,4 százalékos emeléssel szemben átlagosan csupán 14,2 százalékos volt a növekedés. Abban az évben 50 milliárd forint veszteség érte a nyugdíjas-társadalmat.

Muhari Judit / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=487518