"Az európai uniós polgárok nagy része szerint napjaink Európája továbbra is kirekesztő, és gyakori a megkülönböztetés valamely formája. 56 százalékuk szerint létezik etnikai alapú megkülönböztetés, 46-46 százalékuk szerint pedig a fogyatékos emberekkel, illetve a más szexuális beállítottságúakkal szemben is előfordul negatív megkülönböztetés. A gazdasági válság ezen csak rontott, a megkérdezett európaiak 54 százaléka úgy gondolja, hogy a befogadó politikák háttérbe szorultak, főleg a munkaerőpiac területén. Ezzel szemben megdöbbentő adat, hogy mindössze az emberek 37 százaléka tudná, mik a jogaik abban az esetben, ha diszkrimináció érné őket" - mondta hozzászólásában Göncz Kinga.
"A Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta az Alapjogi Charta jogilag kötelező érvényűvé vált. Sajnos azonban igen kevesen ismerik a tartalmát, az uniós lakosság több mint kétharmada pedig félreértelmezi a hatókörét. Számtalan csalódást, és félreértést okoz, hogy az állampolgárok nem tudják, a Charta előírásai csak abban az esetben érvényesíthetők európai szinten, amikor a tagállamok EU-s jogot ültetnek át, és alkalmaznak.
Az állampolgárok továbbra sem tudják, milyen jogokkal rendelkeznek, s hogyan élhetnek azokkal, illetve, milyen lehetőségeik vannak jogsérelmek esetén. Egyre több polgár él a határokon átnyúló lehetőségek adta előnyökkel, s vállal munkát, vagy tanul egy másik tagállamban. Ez azonban szükségessé teszi, hogy ilyen helyzetben is ismerjék a szerződések adta jogaikat, és élni is tudjanak velük. Mégis, mindössze 36 százalékuk érzi úgy, hogy ismeri az uniós állampolgárság adta többletjogokat" - fejtette ki hozzászólásában a szocialista képviselő.
"Az EU Alapjogi Ügynöksége rendszeresen értékeli a különböző alapjogok helyzetét az unióban, és számos hiányosságra világít rá. Az antiszemitizmus, a rasszizmus, a homofóbia, az idegenellenesség, a mássággal szembeni intolerancia, a kirekesztés erősödik a tagállamokban, többek között a gazdasági és a pénzügyi válság hatására is.
Az imént említett problémák mindegyikére próbál majd segítséget nyújtani az Egyenlőség, jogok és polgárság program. Bőven lesz mire elkölteni a rendelkezésre álló közel 440 millió eurót a következő hét évben, ami a probléma nagyságát tekintve elenyésző összeg" - hangsúlyozta Göncz Kinga.
A képviselő hozzátette: "A program egy befogadóbb, a kirekesztést, a gyűlöletkeltést elutasító, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen fellépő társadalom létrejöttét hivatott segíteni. A támogatásból azok a civil szervezetek részesülhetnek, amelyek az Unió területén élő emberek jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását szolgálják. A rendelkezésre álló közösségi források segítik majd a jogtudatosság erősítését, hozzájárulnak a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az erőszak minden formájának megszüntetéséhez. A férfiak és nők közötti egyenlőség, a gyermekek és fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgárság adta többletjogok előmozdítása nagy figyelmet kap. Az adatvédelem kérdései az elmúlt hónapokban előtérbe kerültek, s az elfogadásra váró adatvédelmi csomag miatt is kiemelten fontosak".
A kormányközi Tanáccsal majdnem egy éven át tartott az egyeztetés, ennek során sikerült kibővíteni a célkitűzések körét - fejtette ki Göncz Kinga. "A parlament kérésére sikerült kibővíteni a diszkrimináció elleni fellépés alapját. Ugyancsak EP siker, hogy a nemi alapon történő megkülönböztetés magában foglalja a nemváltoztatásból eredő megkülönböztetést, illetve hogy a program végrehajtása során figyelembe kell majd venni a nemi identitással összefüggésben az uniós jogban és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában történt változásokat is".
"A tárgyalások során hangsúlyoztuk, hogy ne csak az EU polgárait, hanem az Európai Unió területén tartózkodó minden embert megillessenek az alapvető jogok".
Göncz Kinga a keddi vita zárszavában kifejtette: "A pályázók mostantól könnyebben hozzáférhetnek a forrásokhoz. Fontosnak tartottuk, hogy folytonosságot és kiszámíthatóságot biztosítsunk a támogatásban részesülő valamennyi szervezet számára. Az Európai Bizottságnak ezen túl az is a feladata lesz, hogy segítséget nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyekből - az adminisztratív kapacitás elégtelensége, vagy egyéb objektív okok miatt - kevés pályázat érkezik. A program végrehajtása során azt is figyelemmel kell majd kísérnie, hogy az alapjogok nemzetközileg elismert mutatói szerint a tagállamok milyen teljesítményt nyújtanak". "Most már a tagállamokon és a Bizottságon a sor, hogy mindent megtegyenek a pályázatok mielőbbi kiírásának érdekében, hogy valóban biztosítsuk a programok folyamatosságát" - hangoztatta a képviselő a szavazást követően.
Uniós program az alapvető jogok érvényesítéséért
"Az Egyenlőség, jogok és polgárság program egy befogadóbb, a kirekesztést, a gyűlöletkeltést elutasító, a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen fellépő társadalom létrejöttét hivatott segíteni. A hét évre szóló támogatásból azok a civil szervezetek részesülhetnek, amelyek az Unió területén élő emberek jogainak érvényesítését, tiszteletben tartását szolgálják. A rendelkezésre álló közösségi források segítik majd a jogtudatosság erősítését, hozzájárulnak a diszkrimináció, az idegengyűlölet és az erőszak minden formájának megszüntetéséhez. A férfiak és nők közötti egyenlőség, a gyermekek és fogyatékossággal élők jogai, az uniós polgárság adta többletjogok előmozdítása nagy figyelmet kap a programban, akárcsak a személyi adatok védelme" - fejtette ki Göncz Kinga szocialista EP-képviselő, aki a kedden nagy többséggel megszavazott Egyenlőség, jogok és polgárság program parlamenti jelentéstevője volt.