mszp.hu | Belföld
2020. április 26. 15:33

Ünnepre készül a Fidesz vezérkara – de nincs ok az ünneplésre

Ünnepre készül a Fidesz vezérkara – de nincs ok az ünneplésre
Ünnepre készül Orbán Viktor és a Fidesz vezérkara, a járvány kellős közepén.

Nem a munka ünnepére, mert számukra és elitjük számára május 1-je nem ünnep. És nem is a május 3-i anyák napjára, mert a családok megélhetésének és egészségének biztonságát növelő intézkedések helyett erre az időpontra legfeljebb lazább kijárási korlátozást vezetnek be.

Május 2-ára készülnek, az 1990-ben megválasztott Országgyűlés megalakulásának évfordulójára, ezért összehívták az Országgyűlést, odahívták a köztársasági elnököt, és a „133 bátor ember” elfogadja majd a Fidesz politikai nyilatkozatát. Ez a politikai nyilatkozat persze csak kisebb részben szól a 30 évvel ezelőtt megalakult, első szabadon választott Országgyűlés előtti tiszteletadásról, sokkal inkább a Fidesz és illiberális rendszerének ünnepléséről, és a valódi Alkotmányt felváltó állampárti alaptörvény felmagasztalásáról.

Elöljáróban szeretném egyértelművé tenni: a Magyar Szocialista Párt, mint rendszerváltó párt számára a demokratikus rendszerváltás érték. Büszkék vagyunk arra, hogy a harminc évvel ezelőtti rendszerváltozás nyomán kialakulhatott Magyarországon a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság, létrejött a szabad köztársaság, a szociális piacgazdaság, megindultunk a felzárkózás és a nyugat-európai integráció útján, és idővel hazánk tagja lett a NATO-nak és az Európai Uniónak. Számunkra is fontos, hogy tisztelettel megemlékezzünk elődeinkről. Május 1-jén és május 2-án is.

De nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ma azok akarják kisajátítani az évfordulós megemlékezést, akik az elmúlt tíz évben kétlábbal taposták a rendszerváltás értékeit, akik a nemzetet veszélyeztető válság kezelése helyett csak a hatalmuk megtartására koncentrálnak, akik a népképviseleti döntéshozatal valódi fórumából politikai színházat csináltak!

Nincs okunk az ünneplésre, mert a Fidesz 2010-ben letért a demokrácia és a szociális piacgazdaság, addigi közmegegyezésen alapuló útjáról. Sir Winston Churchill szerint: „A demokrácia a legrosszabb kormányzási forma - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozik.” Nos, Magyarország 2010 óta tartó próbálkozását lehet hívni hibrid rezsimnek, illiberális demokráciának, de a legegyszerűbb, ha úgy hívjuk: önkényuralom!

A miniszterelnök egy központosított, informálisan működő rendszert épített ki maga köré, az államot pedig belülről egy politikai klikk foglalta el, amelyben egyaránt helyet kapnak családtagok, strómanok, párttagok és lojális kliensek, akik az államtól a helyi szintig ténylegesen működtetik. Nincs elszámoltathatóság az ellenőrzést garantáló fékek és ellensúlyok már nem, vagy csak alig érvényesülnek, hiszen az állampárt választmányának elnöke és Magyarország harmadik közjogi méltósága szerint a fékek és egyensúlyok rendszere csak „egy hülyeség”.

Nincs okunk ünneplésre, mert 30 évvel a rendszerváltás után Magyarországon korlátozottan érvényesülnek a szabadságjogok, nem működik a hatalmi ágak elválasztása, nem tiszta és pártatlan a választási rendszer. Nincs okunk az ünneplésre, mert romlott a sajtószabadság helyzete: a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet legutóbb 180 országból – két hellyel hátrább – a 89. helyre sorolta hazánkat.

A Freedom House nevű szervezet 2019-ben Magyarországot „szabad” besorolásúról „részben szabad” besorolásúra változtatta, miután a Fidesz arra használta hatalmát, hogy korlátozza, vagy egyenesen ellehetetlenítse az ellenzéket, a médiát, a vallási felekezeteket, a tudományos életet, a civil szervezeteket, a bíróságokat és a privát szektort. Nincs okunk az ünneplésre, hiszen a Transparency International a 180 általa vizsgált állam közül Magyarországot egyre rosszabb helyre, legutóbb a 70. helyre sorolta a korrupciós rangsorban. Nincs okunk az ünneplésre, hiszen a World Justice Project a fékek és ellensúlyok rendszerén, a korrupciós helyzeten, a közérdekű adatok nyilvánosságán, az alapvető emberi jogok érvényesülésén, és az igazságszolgáltatási rendszer minőségén alapuló, 2019-ben közzétett vizsgálata Magyarországot a 126 vizsgált ország közül az 57. helyre sorolta, a régiós országok közül az utolsó helyre.

Nem lehet félvállról venni ezeket a jelzéseket, hiszen az életünk minden területét érinti az állam demokratikus berendezkedése, vagy annak hiánya. Amikor valamely jogvédő szervezet vagy éppen az Európai Unió szót emel a magyar jogállamiság sérülése, az önkormányzati jogok csorbítása vagy a demokratikus jogok érvényesülésének hiánya miatt, valójában a magyar embereket, a magyar emberek jogait próbálják védeni a hatalommal szemben. Amikor a munkavállalói jogokról beszélnek, akkor megemlítik, hogy a magyar dolgozók – a Fidesznek köszönhetően – a legkiszolgáltatottabbak a munkáltatókkal szemben. Amikor a nők fokozott védelméről szólnak, akkor arra emlékeztetnek, hogy a Fidesz-rezsim évek óta szabotálja a családon belüli erőszak visszaszorítását megalapozó Isztambuli Egyezményt. Amikor az igazságszolgáltatás függetlenségének leépítéséről írnak, akkor azt teszik szóvá: más elbírálás alá esnek a fideszes elit tagjai, mint az igazságukat kereső polgárok. Amikor a médiáról szólnak, azt bírálják, hogy a kormánypropagandával belehazudnak a képünkbe. Amikor a tudományos élet szabadságának csonkolását teszik szóvá, akkor azt kritizálják, hogy a hatalom nem akarja felkészíteni a gyerekeinket a jövő kihívásaira, hanem elhazudja előlük a valóságot, hogy kritikus gondolkodók helyett hű alattvalók legyenek. Amikor a korrupciót kritizálják, akkor az annyit tesz, hogy a fideszes elit tagjai milliárdos vagyont szednek össze, fürdenek a luxusban, a magyar vállalkozók elől elszívják a forrásokat és a lehetőségeket, eközben milliók élnek a szegénységi küszöb alatt. Nem csoda, ha fideszes elit úgy fél az Európai Ügyészségtől, mint ördög a tömjénfüsttől!

Képmutatásnak tartom, hogy a Fidesz úgy akarja megünnepelni a demokratikus és jogállami berendezkedés létrehozását az Országgyűlés díszülésén, hogy a miniszterelnök és „133 bátor ember” éppen most fokozta le az Országgyűlést, most kettőzte meg a valódi jogalkotási rendszert a járványügyi veszélyhelyzetre való hivatkozással. A Kormánynak időbeli korlát nélkül adtak felhatalmazást lényegében bármely intézkedés meghozatalára, aláásva ezzel a jogbiztonságot és újabb szöget verve a demokrácia koporsójába. A büntető törvénykönyv szándékosan pontatlan módosításával állandó fenyegetés alatt tartják a kormánytól független újságírókat, az így elhallgatott információk pedig veszélyeztethetik az emberek életét és egészségét. A járvány elleni védekezéssel össze nem függő ügyekben ugyanakkor működtetik az Országgyűlést is, de ez csak a lopakodó diktatúra kiépítésének takarását szolgálja.

Az idő sem alkalmas az ünneplésre, hiszen most mindenkinek – a Fidesznek különösen – az emberéletek megvédésén, a védőeszközök kiosztásán, a munkájukat veszítő tömegek megélhetésének biztosításán kellene dolgoznia. Elképesztőnek tartom, hogy miközben hazaküldtek 11 ezer embert kórházakból úgy, hogy nem gondoskodtak sem az ellátásukról, sem a rehabilitációjukról, sem a családjuk, hozzátartozóik felkészítéséről, miközben sorra jelentik be a cégek az elbocsátásokat, addig a fideszes vezérkar azzal foglalkozik, hogy öntömjénező módon megünnepelje a harminc évvel ezelőtti Országgyűlés megalakulását.

Szomorú, hogy 30 évvel a rendszerváltás után újra a szabadságjogokért, a jogállamért és a demokráciáért kell küzdenünk. Hiszen az a köztársaság, ami most van, az csak formájában köztársaság – egy alaki köztársaság –, ami valójában egy önkényuralmi rendszer, amit fel kell számolnunk! Természetesen bízom abban, hogy ebben a küzdelemben nem leszünk egyedül. Számítok a többi demokrata pártra is, hogy az 1990-ben megválasztott Országgyűlés megalakulásának 32. évfordulóján valóban legyen okunk ünnepelni, és arról beszélhessünk, hogyan sikerült véget vetni az önkényuralom 12 éves sötét korszakának, és hogyan kezdünk neki a demokrácia és jogállam helyreállításának.

A Fidesz képmutató színjátékában pedig május 2-án nem veszünk részt.

Kapcsolódó párttagok