Vajda Zoltán arról beszélt, hogy vegyes érzelmei vannak a törvénymódosítással kapcsolatban, hiszen a kormány általában szigorítani szereti a Büntető Törvénykönyvet, ezt mutatja az is, hogy tömve vannak a büntetés végrehajtási intézmények. Ezzel szemben most meglepő módon enyhíteni igyekszik a Btk-n a kormányzat, méghozzá alapjogi érvelésekkel próbálják alátámasztani a döntésüket. Ez már „alapból gyanút keltő”, és tovább erősíti a gyanút, „amikor azt látjuk, hogyha a rágalmazást és a becsületsértést a közügyek szabad megvitatása érdekében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követik el, akkor az a jövőben majd nem lenne büntetendő”. Ez alól egy, súlyos eset jelent kivételt, ha az elkövető a támadott személy méltóságát nyilvánvalóan és súlyos módon tagadja.
A Költségvetési Bizottság elnöke elmondta, a Fidesz azt szeretné elérni, hogy a médiában szabadon lehessen közszereplőkről, akár tudatosan is hazugságokat terjeszteni és ez nem fog bűncselekménynek számítani. Hozzátette, közel 400 sajtóhelyreigazítási pert vesztettek a kormánypárti médiumok 5 év alatt, ebből 103-at ugyanaz a lap bukott el. Összehasonlításképp, a független média ennek a tizedét vesztette el. „A fideszes média hadilábon áll az igazsággal” – jelentette ki Vajda Zoltán.
A szocialista politikus elmondta, a TV2-nek rendszeresen nem sikerül betartani a törvényeket, ezért gyakran kell a bíróságra járnia a jogászaiknak, alperesként, ahol rendre veszítenek. Vajda Zoltán szerint komolyan kell venni és be kell tartani a bírósági ítéleteket, azonban ezt a TV2 médiacsoport gyakran elmulasztja. Hogyha a felperesek egy végrehajtónak a segítségét kérik, akkor „a TV2 médiacsoport cinikusan befizeti a maximálisan kiszabható félmilliós büntetést”. A végrehajtási folyamat lassúságának okán évente két-három alkalommal szabható ki a médiacsoportra ez a bírság, ami a TV2 éves 50 milliárd forintos bevételéhez képest egy nevetséges összeg.
Vajda Zoltán kiemelte, a cégcsoport vezetője Pavel Stanchev „tesz a törvényekre, a bíróságra, a végrehajtóra, tehát végső soron a magyar emberekre és a magyar jogállamiságra”. Hozzátette, ezt minden gond nélkül meg is tehetik ma Magyarországon.
Ha már a kormány alapjogi érvekkel próbálja indokolni a javaslatot, akkor olyan kérdésekre is válaszolhatna, hogy az ő jogállami definíciójukba beletartozik-e, hogy mindenkinek be kell tartani a törvényeket vagy a kormány értelmezése szerint végre kell-e hajtani a jogerős bírósági ítéleteket, továbbá, hogyha a bírósági ítéletek nem kényszeríthetők ki, nem kellene vajon módosítani a jogszabályokon - sorolta Vajda Zoltán.
A kormánypárti képviselők szerint erre a törvénymódosításra a véleménynyilvánítás szabadsága érdekében van szükség. Azonban a kormány csak akkor védi a közügyek szabad megvitatását, ha az a saját érdekében áll, a kormányt magát azonban már senki nem bírálhatja. Ezt támasztja alá az is, hogy ezzel a javaslattal egy időben a kormány pont arra készül, hogy a pedagógusok véleménynyilvánításának szabadságát korlátozza, ahogy tette ezt az orvosokkal, az ápolókkal és a büntetés-végrehajtási alkalmazottakkal.
