Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának a küldöttsége érkezett tegnap Budapestre „tényfeltáró misszióra”. A keddi nap folyamán 4 országgyűlési bizottsággal találkoztak, a Gazdasági Bizottsággal, az Európai Ügyekért Felelős Bizottsággal, és az Igazságügyi Bizottsággal, valamint a Vajda Zoltán vezette Költségvetési Bizottsággal tárgyaltak. A 3 bizottság, melyeknek fideszes vezetője van, nem hívta meg tagjait a megbeszélésekre, annak ellenére, hogy a delegáció a levelében tisztázta, minden taggal szeretnének találkozni. Vajda Zoltán hozzátette, ő ugyan meghívta a fideszes tagjait is a bizottságának, ők nem jelentek meg. Elmondta a kormánypárti elnökök „pitiáner” húzása csak azt eredményezi, hogy már rosszabb hangulatban kezdődnek a tárgyalások.
Az MSZP országgyűlési képviselője kifejtette, makrogazdasági témákról beszélgettek a találkozón. Elmondta a delegációnak, hogy a legutóbbi negyedévben is recesszióban van a gazdaság, valamint, hogy „bődületesen magas” az infláció. Azonban a küldöttség tagjaitól azt kérte, ha egy számadatot jegyeznek meg, az a 18 százalékos alapkamat legyen, ez jól mutatja a hazai gazdasági helyzetet, hiszen a környező országokban 7 százalék, az EU-ban 3 százalék, csak Magyarországon ilyen kiugróan magas az alapkamat mértéke.
A Költségvetési Bizottság elnöke mindvégig amellett érvelt, hogy Magyarországra megérkezzenek az uniós támogatások, hiszen ez egy főre lebontva nagyjából másfél millió forintot jelentene. „A kormány szerintem mindent megtesz annak érdekében, hogy ne érkezzenek meg ezek az összegek” – tette hozzá a szocialista politikus. A kormány intézkedései csak látszatintézkedések, „tessék-lássék” módra cselekszenek, a szupermérföldkövek tekintetében is valamit teljesítenek, valamit nem. Ezért is tárgyaltak arról a delegációval, hogy a források ne a kormány kezébe kerüljenek, hanem közvetlenül a civil szervezetekhez, önkormányzatokhoz, városokhoz érkezzenek.
Vajda Zoltán szerint a pénzeknek meg kell érkeznie Magyarországra, azonban azt el kell fogadni a fideszes kormányzatnak, hogy az uniós döntéshozók, akik az uniós állampolgárok adóforintjai felett „őrködnek”, bizonyos feltételekhez kötik a támogatásokat.
A kormány ismét már a nyáron el akarja fogadtatni a jövő évi költségvetést, Vajda Zoltán elmondta, neki, a Költségvetési Bizottság elnökeként eddig csupán egy költségvetést kellett volna látnia, méghozzá a tavalyi év végén, a 2023-ra vonatkozó büdzsét. „Normál európai kultúrállamok mindig az év végén, november-decemberben szoktak elfogadni költségvetést” – tette hozzá. Ez pedig így logikus, hiszen így a legkisebb a bizonytalansági faktor. Ehhez képest a kormány tavaly is, már nyár előtt elfogadtatta az idei költségvetést, olyan számadatokkal, melyeket teljesen át kellett végül utólag alakítani. „A kormány az időzítést nem találja el. Vagy túl korán csinál költségvetést, és most is ezt tervezi, vagy aztán túl későn, márciusban, egy már folyamatban lévő évre” - fejtette ki Vajda Zoltán. Szerinte a kormány nem tanult a tavalyi hibájából, azt pedig szinte lehetetlen megjósolni, hogy milyen makroszámok lesznek fél év múlva, az idei költségvetés is tökéletesen megmutatta, mekkorát tévedett a kormány a hónapokkal korábban megalkotott büdzsével.
