Magyarország fizette a legtöbbet az EU-ban az orosz importgázért. Ezzel kapcsolatosan Vajda Zoltán elmondta, hogy: „legyünk hálásak azért, hogy ilyen enyhe telünk volt”, hiszen egy kemény tél esetén, az embereket nem csak az élelmiszerek magas ára sújtotta volna, hanem a megfizethetetlen fűtési költségek is. „Eladták hazánk becsületét”, és még a gázt is mi kapjuk a legdrágábban. „Ez biztos, hogy rossz kombináció” – érvelt Vajda Zoltán.
A KSH publikálta a reálkeresetekről szóló adatsorát, ebből és a gazdaság teljesítményének korábban publikált adatiból jól látható, hogy az árak már elérték az európai szintet, de a bérek óriási távolságra vannak az uniós átlagtól, miközben a szolgáltatások és a termékek árai is a nyugati szinten vannak már. Erre reflektálva Vajda Zoltán elmondta, hogy közel 50 százalékos az élelmiszerinfláció és a kormánynak is volna lehetősége arra, hogy lépéseket tegyen annak ügyében, hogy az élelmiszereknek megfizethetőbb ára legyen. „Régóta azt követeljük, hogy az alapvető élelmiszerek valamilyen körének az áfája vagy nulla, vagy nagyon kedvezményes legyen. Ezt simán megtehetné a kormány, bőven van erre mozgástér a költségvetésben. A magas inflációnak elsődlegesen, rövidtávon a költségvetés a nyertese” – mondta Vajda Zoltán. Ezt jól szemlélteti, hogy az új költségvetésben majdnem 1000 milliárd forinttal több áfa bevétellel számolnak, mint a tavaly elfogadott költségvetésben.
A kormány az idei évre 15 százalékos inflációval számol, a Magyar Nemzeti Bank azonban ennél is jóval magasabb inflációval tervez, az ő előrejelzésük szerint, 15 és 19,5 százalék közé várható az idei infláció. Amikor a kormány arról beszél, hogy decemberre egy számjegyű lesz csak az infláció, az önmagában egy helyes irány, hiszen ezáltal „az inflációs várakozásokat” akarják letörni, mert ha a gazdasági szereplők egy tartós, hosszan fent maradó inflációval számolnak, akkor az könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. Mindezek mellett pedig drámai keresletcsökkenést is tapasztalhatunk, az élelmiszervolumen tekintetében majdnem 10 százalékos keresletcsökkenést láthatunk.
A tervek szerint meghosszabbítják az élelmiszerek rögzített árának fenntartását, várhatóan addig, amíg érezhetően nem csökken az árdrágulás. Ezzel kapcsolatosan Vajda Zoltán elmondta, hogy a hatósági árat egy limitált termékkörre, limitált időre bevezetni közgazdaságtani szempontból is legitim lépés. Ez rövidtávon megemelheti az inflációt, de van egy olyan társadalmi réteg, aki kifejezetten az árstopos termékeket keresi. A műsorban szó volt Matolcsy György „igazságbeszédéről” is. Az MNB elnöke, valamint a kormány két minisztere között, már hosszú idő óta éles, személyes vita is van, ami kifejezetten nem kívánatos, hiszen nem vet jó fényt az országra, ha a fiskális és a monetáris hatalom szereplői a nyilvánosság előtt csatáznak.
