Vajda Zoltán emlékeztetett, hogy a kormány tavaly is egy hasonló költségvetési javaslattal „szórakoztatta a Tisztelt Házat”. Abban 4,1 %-os GDP növekedés szerepelt, amiből végül közel 1 éves recesszió lett, valamint 5,2 %-os infláció, amiből pedig európai rekorder infláció lett. A kormány aztán decemberben rendeleti úton módosította a költségvetést, majd idén februárban nyújtották be a parlamentnek, amiről márciusban szavazhattak a képviselők, majd a bolondok napjára sikerült elfogadni. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint a Fidesz által most benyújtott kereslet olyan gyenge, hogy jobb lenne, ha inkább visszavonnák. „Higgyék már el, hogy nem lehet úgy költségvetést tervezni, mintha lottóznának, hogy mondjunk számokat, és a tippünk hátha bejön.”
„Azt a gazdasági kockázatot, amit az Orbán-kormány jelent, egyre drágább finanszírozni. Ez a drága finanszírozás azt jelenti, hogy minden magyar kb. évi 150 ezer forinttal többet kénytelen fizetni a magyar államadósság finanszírozására az Orbán-kockázat miatt”.
Azt se felejtsük el, hogy az Orbán-kormány az akadálya annak, hogy az uniós források végre megérkezzenek a magyar gazdaságba – mondta Vajda Zoltán. „Amikor a gazdaságfejlesztési miniszter nyilvánosan elmélázik azon, hogy uniós felzárkóztatási pénzek nélkül is jól vagyunk, vagy más fideszes politikus arról beszél, hogy az unión kívül is van élet, olyankor elkezd futkosni a hideg a hátamon. Veszélyes beszédek, és veszélyes gondolatok ezek”. Vajda Zoltán szerint az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági vita nem is elsősorban a pénzről, hanem a közös értékekről szól. „Ha végül nem lesz megegyezés, ha a magyar kormány továbbra sem hajlandó érdemi lépéseket tenni a jogállam helyreállítása és a központosított lopás visszaszorítása érdekében, akkor nem jönnek az uniós források. Ha pedig nem jönnek az uniós források, az ezermilliárdokban mérhető károkat okoz a magyar gazdaságnak, és benne minden magyar családnak”.
Magyarország érdeke egyrészt az, hogy veszteség nélkül hozzáférjünk az ország felzárkózását, fejlődését segítő uniós pénzekhez, másrészt, hogy az EU kikényszerítse a jogrend demokratizálását és a korrupciós kockázatok csökkentését. Az Orbán-kormány szégyene és felelőssége, hogy ide jutottunk!
A jogalkotás és a közpénzek felhasználásának átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, az uniós költségvetési érdekek nagyobb védelme, a médiaszabadság megteremtése, és a formálisan létező jogállami intézmények rendeltetésszerű, valódi működésének megkezdése mind fontos eleme lenne annak, hogy Magyarország visszatérjen az európai értelemben vett jogállamok közé. A legfontosabb tétel pedig a kormány igazságszolgáltatásra gyakorolt befolyásának megszüntetése – véli Vajda Zoltán.
Mit is kér az Európai Bizottság a költségvetéssel kapcsolatban a magyar kormánytól? Egyrészt azt, hogy vezessék ki a különadókat, valamint azt, hogy felejtsék már el ezt a nyári költségvetést, mert azt senki nem tudja komolyan venni.
„A két uniós kérésre mi volt a válaszuk? Egyrészt meghosszabbították a különadókat, sőt volt, aminek a szintjét meg is emelték, hadd növekedjenek tovább az árak és az infláció! A másik kérésre pedig épp elég nyilvánvaló a válaszuk, amikor a héten megtárgyaljuk ezt a „költségvetésnek” csúfolt tákolmányt. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez mekkora bődületes butaság”.
Az Orbán-kormány 7-8 hónappal a tárgyévet megelőzően az országgyűléssel elfogadtat valamit, amit költségvetésnek nevez. Mire azonban hatályba lépne, addigra kiderül, hogy a valóság és a szabályozás szerinti költségvetés között lényegében semmiféle összefüggés nincs a nevüktől eltekintve. A nyári költségvetés alapján való tervezhetetlenséget tovább fokozza a rendeleti jogalkotás, amelynek egyik „új” elemévé vált a rendeleti költségvetés.
„Ezt a rendeleti költségvetést a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel alkotja meg, vagyis a költségvetési jogalkotásra vonatkozó szigorú szabályok és a parlamenti ellenőrzési eszközök nem érvényesülnek. Ez a fajta rendeletalkotás arra is lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy egyik napról a másikra, alapjaiban alakítsa át a költségvetést. Ez a fiktív költségvetés alapjaiban ássa alá a magyar gazdasági rendszerbe vetett bizalmat”.
Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a kormány rendeleti úton olyan költségvetési vagy adókról szóló kormányrendeleteket fogadhat el, amely teljesen átírja az ország költségvetését, alapjogot lényeges tartalmában korlátozhat úgy, hogy a kihirdetés és a hatálybalépés között egy percnek sem kell eltelnie.
„A jövő évi költségvetés előtti kockázatok hatalmasak. Az igazi gond pedig az, hogy a kormány nem törekszik arra, hogy ezeket mérsékelje. Ha ehhez még hozzávesszük Nagy Márton szavait, miszerint a magyar gazdaságnak nem is kell az az uniós forrás, jobb, ha el is felejtjük azokat, mindez abba az irányba mutat, hogy a kormány minden mozdulata azért van, hogy NE érkezzenek meg az uniós források!”
Ezt igazolja, hogy
-
nem a különadók kivezetéséről, hanem az emelésükről tárgyal a parlament,
-
júniusban és nem majd novemberben, egy elfogadott zárszámadás alapján tárgyalják a 2024-es költségvetést,
-
Lázár János ahelyett, hogy 270 beinduló uniós projektről beszélne, most 270 törölt fejlesztésből álló listát hozott nyilvánosságra,
-
Nagy Márton nem arról beszél, hogy szuper jó a működőtőke, de nem mondhatunk le az EU-s pénzekről sem, az is érkezik nemsokára!
„A kormánynak vissza kell vonnia ezt a tákolmányt, teljesítenie kell a jogállamisági feltételeket, meg kell egyeznie az Európai Bizottsággal, és hozzáférhetővé kell tennie az uniós forrásokat. Utána könnyebben tudunk beszélgetni arról, hogyan kell kinéznie egy, az ország jövőjét szolgáló, a gazdasági felzárkózást segítő, esélyteremtő költségvetésnek, amely biztonságot ad a magyar embereknek, civil szervezeteknek, vállalkozásoknak egyaránt” - zárta vezérszónoki felszólalását Vajda Zoltán.
