A december 29-én rendelettel elfogadott központi költségvetésben hatmilliárd forinttal többet terveztek be az Erasmus-programmal kapcsolatos kiadásokra, mint a nyáron áterőltetett büdzsében. Az ezt firtató kérdésre a Költségvetési bizottság hétfői ülésén Banai Péter Benő pénzügyminisztériumi államtitkár pedig azt válaszolta, ez „mentőöv”, hogyha nem sikerül a kormánynak megállapodnia az Európai Unióval az Erasmus-pénzekről, akkor a programot költségvetési forrásokból tudják finanszírozni.
„Ez azt jelenti, hogy december 29-én, mikor a rendeletet elfogadták, ők tudták már, hogy baj van, az Erasmus-pénzekkel. Tehát amikor Navracsics Tibor a nyilvánosságban (...) bociszemekkel arról beszél, hogy itt ez nekik így micsoda meglepetés és erről nem is volt szó, hát (...) konkrétan akkor hazugságon kaptuk” – jelentette ki a Költségvetési bizottság szocialista elnöke. „Fontos, hogy ezt mindenki lássa, (...) hogy az emberek tudják, hogy a kormány ilyeneket tesz” – tette hozzá Vajda Zoltán. A szocialista politikus kiemelte, hogy ennek az új költségvetésnek a valódi vesztesei a magyar emberek: az Orbán-kormány ebben az új büdzsében közel ezermilliárd forinttal több áfabevételt tervez, mint tavaly nyáron, ami azt jelenti, hogy minden magyar ember, „az újszülöttől az aggastyánig”, közel 100 ezer forinttal több áfát fog befizetni a kormány saját számításai szerint.
A másik két nagy vesztese a költségvetésnek az alapfokú oktatás és az egészségügy. Utóbbi reálértékben kevesebbet kap, mint a 15%-ra tervezett infláció, az oktatás pedig „billeg”, mert a tervezett inflációt alig meghaladó, 16%-os kiadásnövekedéssel számol a kormány. Az olyan „szlogenekkel” ellentétben, hogy „takarékos állam” meg „a kormány magán kezdi a spórolást”, „Rogán Antalnak a titkosszolgálata” viszont „bődületesen nagy forrásnövekedést lát” – hívta fel a figyelmet az egyenlőtlenségekre Vajda.
Az embereknek nyújtott segítség számos lehetősége helyett a Vodafone üzletrészének megvásárlására költött százmilliárdokra pedig Banai Vajda szerint azt válaszolta: „az egyszeri kiadás és részvényvásárlás, úgyhogy sokkal okosabb tétel, mint mondjuk a pedagógusok béremelésére költeni”. Vajda „bődületes hibának” nevezte, hogy a kormány rendelettel fogadta el a költségvetést. „Nincs ilyen a világon” – mondta, hozzátéve: ez nem a hitelesség és a transzparencia példája, ahogy az sem, hogy rendszeresen éjfél előtt pár perccel adnak ki kormányrendeleteket, melyek aztán percek múlva hatályba lépnek.
Vajda ugyanakkor dicsérte Banai államtitkárt, amiért a bizottsági ülésen tételes válaszokat adott, és nem használta fel az ülés fideszes többség által módosított ügyrendjét arra, hogy válogasson a kérdések közül. „A fideszeseknek van az a technikájuk, hogy (azokra) a kérdésekre válaszolnak, amihez kedvük van, vagy ha éppen más a kérdés, akkor ők átformálják a kérdést arra, amit ők akarnak megválaszolni” – mondta a Költségvetési bizottság elnöke. Csalódottságát fejezte ki azonban, amiért Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi nyilvános ígérete és saját levele, valamint egy tavalyi fideszes alaptörvény-módosításba foglalt kötelezettsége ellenére nem jelent meg az ülésen. „Ha akart volna, akkor eljön” – jegyezte meg az MSZP-s politikus. Hozzátette: Varga azt ígérte, a büdzsé plenáris vitájában majd „rendelkezésre áll”.
