„Ócska és gagyi”, ezzel a két jelzővel illette a jövő évi költségvetés-tervezetet Vajda Zoltán. Elmondta, az elnevezésen túl a kormány által benyújtott papíroknak semmi köze egy valós költségvetéshez, csupán egy „tákolmány”. Érthető, hogy a kormány nem akarja diplomás emberek közreműködését a költségvetés összeállításánál, hiszen alapvetően komolyan vehetetlen a büdzsé, a valósághoz semmi köze nincs. „Nehéz máshogy minősíteni ezt, főleg, ha figyelembe vesszük az elmúlt év költségvetését” – kommentálta a Költségvetési Bizottság elnöke a jövő évi büdzsé tervezetét.
Az idei költségvetés elhibázottságát mutatja, hogy a kormány mekkorákat tévedett a legfontosabb mérőszámok tekintetében is. Több mint 4 százalékos GDP-növekedést vártak, ezzel szemben Magyarország több mint egy éve technikai recesszióban van. 5 százalékos inflációra számítottak, a valóságban azonban ennek a háromszorosa lett az áremelkedés. Ezt statisztikai hibahatárnak már nem lehet csúfolni, abszolút Európai-rekordnak viszont igen - tette hozzá Vajda Zoltán.
A kormány „használhatatlan” büdzséjét végül tavaly decemberben rendeleti úton kellett módosítani, idén februárban került az Országgyűlés elé és március végén szavazhattak róla. A kormány láthatóan nem tanult hibájából, hiszen idén ismét véghez viszik, amit tavaly. Vajda Zoltán emlékeztetett, ő még csak egy éve a Költségvetési Bizottság elnöke, mégis már a harmadik költségvetést „fogyasztja”. A soron következő büdzsé is annyira elhibázott lett, hogy a magyar emberek akkor járnának a legjobban, ha a kormány inkább visszavonná azt - mondta Vajda Zoltán.
„Nem jó úgy költségvetést tervezni, mintha lottóznának” – jegyezte meg cinikusan az MSZP országgyűlési képviselője. A korai költségvetés nem eredményezi a piac megnyugvását, nem lesz ettől kiszámítható a gazdaságpolitika. Az éjjel, rendeleti úton meghozott különadók, váratlan adóemelések, a majd’ százszor módosított előirányzatok nem vezetnek a gazdaság stabilitásához - foglalta össze.
A kormány jelentette gazdasági kockázatot a magyar embereknek egyre nehezebb fizetni. Minden magyar ember évente körülbelül 150 ezer forinttal többet kénytelen fizetni a magyar államadósság finanszírozása érdekében, az Orbán-kockázat miatt, tette hozzá Vajda Zoltán. Elmondta, a kormány maga az akadálya az uniós források megérkezésének, hiszen az Európai Unió azt kérte, hogy év végén vezessék ki a különadókat, valamint, hogy a magyar kabinet „felejtse el” a nyáron meghozott költségvetést, mert az komolyan vehetetlen. Erre a két kérésre a kormány válasza az volt, hogy meghosszabbították a különadókat (volt, aminek a szintjét meg is emelték, ezzel az árakat és az inflációt tovább növelve) továbbá éppen a héten kerül tárgyalásra a jövő évi büdzsé.
Nagy Márton kijelentései, miszerint jobb, ha elfeledkezik az ország az uniós forrásokról és nincs ezekre szüksége hazánknak, csak tovább erősíti azt a feltevést, miszerint a kormány azon munkálkodik, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. A különadó-emelés, és a korai költségvetés mellett ezt támasztja alá az is, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter 270 törölt fejlesztést jelentett be, 270 beinduló uniós projekt helyett. „Tegyenek meg mindent, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ez lenne a maguk feladata, ha nem ezt teszik, egyre súlyosbodó válságot kell kezelniük!” – zárta felszólalását Vajda Zoltán.
