Az elmúlt napokban fontos adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyekből komoly következtetéseket vonhatunk le a gazdaság állapotáról. „Tényként már láthatjuk, hogy technikai értelemben recesszióba került az országunk, hiszen két egymást követő évben negatív gazdasági növekedés történt” – mondta el Vajda Zoltán. Az államháztartás bevételeiről szóló adatokból azt láthatjuk, hogy jelentős gazdasági visszaesés van. De az egész évre vonatkozóan nehéz következtetéseket levonni, hiszen a világpolitikai helyzet is gyors tempóban alakul, ennek következtében pedig napról napra változik meg drasztikusan a gazdasági környezet.
Lassan ki lehet mondani, hogy a másfél százalékos gazdasági növekedéssel tervezett idei költségvetés erősen optimista volt. A nulla százalék körüli adat esetlegesen még reális lehet, de sokkal valószínűbb, hogy negatív előjelű számmal kell majd kalkulálnunk.
A műsorban szó esett arról is, hogy a jegybank elnöke egyre komolyabb kritikákat fogalmaz meg a kormányzattal kapcsolatban. Az MSZP országgyűlési képviselője elmondta, hogy a Matolcsy György által elmondott beszéddel 80 százalékban egyet is ért, gyakorlatilag „igazságbeszédnek” is lehetne titulálni az általa elmondottakat. Az MNB elnökének helyes a helyzetértékelése, ugyanakkor személyes célok is vezérelhetik, hiszen az élesedő tartalmi kritikák mellett, személyi felelősöket is elkezdett keresni. „Többedszerre Orbán Viktort személyesen nevezi meg felelősnek.” Azonban amikor a jegybankelnök éles kritikákat fogalmaz meg, nem szabad elfelejteni, hogy ő ennek tevékeny részese, a magyarországi unortodox gazdasági rendszernek a letéteményese, sőt „a NER-nek egyik motorja volt” – érvelt Vajda Zoltán. Megállapíthatjuk, hogy a monetáris politika, valamint a fiskális- és kormányzati politika között tartalmi vita és hatalmi harc is van. A tartalmi vitának és az egymás közötti ellenállásnak pedig sajnos a magyar adófizetők fogják látni a kárát.
„Évtizedekre, generációkra rontják le a gazdaság szerkezetét” azzal, hogy akkumulátor gyárakat építünk ahelyett, hogy a magyar felsőoktatásra és az innovációra helyeznénk a hangsúlyt. Magyarország gazdaságát a nagy hozzáadott értékű kutatásfejlesztésre kellene alapozni, nem pedig az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő üzemekre, vagy a nagy energiaigényű iparágakra.
Vajda Zoltán beszélt az elszabadult élelmiszerárakról is, hogy a magyar emberek nem csupán a magas infláció következményeit érzik a vásárlásaik során, hanem a kormány extra adóját, a kiskereskedelmi különadót is meg kell fizetniük. A magas inflációnak pedig a költségvetés a legnagyobb nyertese.
A műsor végén az uniós pénzek esetleges érkezéséről is kérdezték Vajda Zoltánt. A képviselő elmondta, hogy ő is a pénzek mielőbbi megérkezésének szurkol. Ezek a források járnak hazánknak, ugyanakkor teljes mértékben érthető, hogy az EU feltételekhez köti az ezzel kapcsolatos megállapodást.