Madarasi István a fórum elején megköszönte az MSZP országos elnökségének, hogy helyben dönthettek a polgármesterjelölt személyéről, és így Debrecen vált az első olyan településsé, ahol az ellenzék felismerve az együttműködés jelentőségét, közös polgármesterjelöltet nevezett meg Mándi László jelenlegi önkormányzati képviselő személyében, aki megígérte, továbbra is azért fog harcolni, hogy a kormány ne építsen „méreggyárakat” Debrecenbe az emberek megkérdezése nélkül.
A fórumon Komjáthi Imre kezdte a beszédek sorát, mint mondta, a Jóléti Magyarország elképzelését fogják kifejteni politikustársaival egy másik, eddig nem megszokott, nem mindennapi aspektusból. Visszaemlékezett, édesapja traktorosként dolgozott és mindig azt mondta gyermekeinek: „azért gürizek, dolgozok, hogy nektek, gyermekeimnek jobb legyen”. Az MSZP társelnöke szerint ez a kérdés még ma is ugyanúgy aktuális, mint akkor volt, hiszen a biztos jövőt ma már nem lehet megígérni a gyerekeknek.
A szocialista politikus elmondta, jelenleg a világ válságról-válságra billeg. A járvány, a háború, mind megnehezítik, szinte ellehetetlenítik sokak életét, jövőjét. Annak pedig, hogy ezek következményeit a legszegényebb rétegek szenvedik el a legerőteljesebben az az oka, hogy az ország vezetői „nem a szegényeket akarják jól lakatni, hanem a gazdagokat”. Az elmúlt évek válságainak is rendre a szegények voltak a kárvallottjai, a fideszes kormány pedig erre még inkább ráerősít. A szocialista politikus elmondta, a kormány fogyóeszközként tekint a dolgozókra, „letérdel a kínai nagyvállalatoknak és szennyező gyárakat enged be”, fogalmazott Komjáthi.
Az MSZP országgyűlési képviselője kiemelte, a „magyar ember nagyon sokat dolgozik, nagyon keveset keres, nagyon keveset pihen, és sajnos nagyon hamar meghal”. Hozzátette, ez nem csak a szegényekre és a keveset keresőkre vonatkozik, ma már a pedagógusok és a vállalkozók is napról napra élnek, számolják forintjaikat. Sokan vannak, akik 50 ledolgozott év után kisemmizve, adósságokat hátrahagyva halnak meg, jó eséllyel még a temetést is csak hitelből tudják rendezni.
Komjáthi felhívta a figyelmet az akkumulátorgyárak okozta veszélyekre is, melyeket, ha valaki, ő jól ismer, hiszen 33 éven keresztül dolgozott a BorsodChem vegyi üzemében. Ekkor olyan szinten nem törődtek a környezetszennyezéssel és az egészség védelmével, hogy a szennyvíz egyből a Sajóba folyt, melynek élővilága már akkor kihalt. Az uniós csatlakozás után a környezetvédelmi szabályok betartását szigorúbban vették a vállalatok, azonban a kormány ma már azt sugallja a kínai nagyvállalatoknak, hogy nyugodtan jöjjenek hazánkba, hiszen folyamatosan lazítják a környezetvédelmi szabályozásokat. Emellett a munkaügyi ellenőrök számában is radikális csökkenés figyelhető meg, hiszen ma már csak 300 munkaügyi ellenőr maradt az egész országban, a helyzet súlyosságát pedig jól mutatja, hogy volt olyan üzem, melynek látogatását követően a munkaügyi ellenőröket kórházba kellett szállítani, hiszen annyira rosszul lettek a belélegzett anyagoktól.
„Meg tudjuk-e ígérni a gyerekeinknek, hogy nekik jobb lesz?” - tette fel a kérdést a szocialista társelnök. Szerinte fontos felismerni a kormány által teremtett helyzetet, hiszen a vendégmunkások mindenképpen Magyarországra fognak jönni, itt fognak dolgozni. Azt kellene azonban eldönteni, mit lehet kezdeni ezzel, hiszen nem a vendégmunkásokra kell dühösnek lenni, hanem a kormányra, ők okozták a problémát. Nem lenne szükség ma sem vendégmunkásokra, ha az Orbán-kormány az elmúlt 13 év alatt nem „rohasztotta volna le” az oktatási rendszert. Az iskolázottság mértékének csökkenése, a szakképesítések hiánya miatt van szükség a harmadik világbeli vendégmunkásokra. Komjáthi Imre kiemelte, azért ilyen feldúlt a közhangulat jelenleg a vendégmunkások ellen, mivel a kormány éveken keresztül szidta, veszélyesnek állította be a bevándorlókat. Azonban ennek a problémának az okát is másra fogja a kormány, ahogy tette az inflációval, a bérekkel, az energiaár-emelkedéssel is.
Az MSZP társelnöke megoldási javaslatokkal zárta beszédét. Leszögezte: fel kell szólalni a kormány tettei ellen. Az akkumulátorgyárak ellen pedig az MSZP-nek több javaslata is van. A helyben élőknek minden esetben érvényes népszavazáson kellene dönteniük arról, szeretnének-e akkumulátorgyárat lakhelyük közelébe. Továbbá a 25 aranykorona értéket meghaladó területeken nem szabadna ilyen üzemeket építeni, valamint, amennyiben a település 12 kilométeres körzetében nem lehet szélerőművet létesíteni, akkor akkumulátorgyárat se lehessen. Szigorú feltételekre van szükség, de ennyi üzemre, ilyen módon, egyáltalán nincs.
Az MSZP társelnökét Gurmai Zita frakcióvezető-helyettes váltotta, aki a jelenlegi magyar helyzetet szemléltetve emlékeztetett az esetre, amikor a Debreceni Egyetem volt rektorát nem engedték az akkumulátorgyárakról előadást tartani, napi politikai indokra hivatkozva. Gurmai szerint ez egyszerűen abszurd. Hozzátette, hivatalos úton már számtalanszor próbált választ kapni az akkumulátorgyárak okozta környezeti károk miatti felelősségbiztosításról, azonban a kormány képviselői egyszerűen nem válaszolják meg a kérdéseket.
A szocialista országgyűlési képviselő kiemelte, az MSZP egy olyan párt, mely érzi a felelősséget a jövő nemzedéke felé, egy olyan párt, melynek van programja egy jobb, jóléti Magyarország létrehozására.
„Az állam lényegében leállt”, ezt bizonyítják az oktatást, az egészségügyet és a MÁV-ot érintő napi problémák is. Gurmai kiemelte, a Fidesz-kormány egyszerűen mindent lerombolt és ellopott, többek között a magyar emberek jövőjét is. Az Orbán-kormány sosem tett egy jobb jövő felépítéséért, egyszerűen csak felélte az ország tartalékait. Nem teremtett semmit, ez pedig még a mai napig nem változott meg, még mindig ugyanazon a rossz úton halad az ország, ez pedig csak a kormány hibája.
Gurmai Zita szerint az MSZP Jóléti Magyarország programja valós alternatíva, egy olyan program, melyben az ember van a középpontban, a bizalom és az együttműködés, melyben a jólétre építenek, a versenyképes, modern gazdaságot szeretnék megteremteni, ahol a tudás, az erős szakszervezetek és a magas minőségű közszolgáltatások állnak a középpontban.
A szocialista frakcióvezető-helyettes emlékeztetett: a skandináv modell már bevált, egy 100 éve sikeresen működő programról van szó, mely nem csoda, hanem egy végrehajtott, bizonyított alternatíva. Ezt azonban nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, a kormány által 13 év alatt felépített félelem-kultúra és szorongással átitatott mindennapok nem tudnak hetek alatt eltűnni a közéletből.
Gurmai Zita öt területet jelölt meg, ahol azonnali beavatkozásra van szükség, ahol a legnagyobb a baj: bérek és munka, az EU-s források elérése, iskolák és képzés, önkormányzatok és felsőoktatás. Hangsúlyozta: ha ezeken a területeken történne változás, azzal máris erős lépéseket lehetne tenni egy jóléti ország felé.
Az MSZP által kínált remény mindenki számára szól, nem csak egy kiváltságos rétegnek. Éppen emiatt mindenkire szükség van ahhoz, hogy a NER-rendszerét sikeresen le lehessen bontani. A 2019-es választások idején pár téglát már sikerült kirobbantani, jövőre pedig komoly lehetőség van ennek a folytatására, mellyel megalapozható, hogy 2026 után a fal se álljon már többé.
A harmadik felszólaló Harangozó Gábor alelnök volt, aki az MSZP Jóléti Magyarország programjának főbb pontjait fejtette ki. Beszéde kezdetén kiemelte, reggelig lehetne sorolni a jelenlegi problémákat: bezárt kisboltok, posták, leépített, tönkretett vasútvonalak. Ezen azonban az MSZP változtatni akar, ehhez pedig meg kell mozdítani az embereket. Harangozó elmondta, éppen ezért jó látni, hogy a hetek óta tartó országjárás során minden helyszínen hatalmas érdeklődés övezte a fórumokat és a kitelepüléseket. Ezen a ponton megjegyezte, büszke a Magyar Szocialista Pártra, hiszen a párt közössége minden alkalommal bizonyítja, lehet rá számítani. Az előválasztások, a kitelepülések és az országgyűlési választások idején is megmutatta az MSZP közössége, hogy egy összetartó, felelősségteljes közösség.
A szocialista politikus szerint a jelenlegi problémákat mindenki érzi, ami pedig most történik Magyarországon, az már nem vérlázító, hanem valódi szégyen. Az MSZP alelnöke a 2004-es EU-csatlakozással példázta, mennyire leromlott az ország állapota, hiszen a csatlakozás idején Magyarország mintegy „bezzeggyerek” volt, ahol az egyik legmagasabb voltak a fizetések, mára pedig oda juttatta az országot az Orbán-kormány, hogy már csak Bulgáriában alacsonyabbak a fizetések. Az emberek Romániába járnak át vásárolni és dolgozni is, hiszen ott olcsóbban tudnak élelmiszerhez jutni, és több pénzt is kereshetnek.
A szocialisták alelnöke ismertette, mit csinálna pártja kormányon. Az északi államok által megalkotott skandináv modell segít az embereknek a folyamatos előremenetelben, ez az, ami Magyarországon jelenleg nincs. Fontos azonban, hogy ez a modell sem hoz el azonnal jólétet, de olyan alappilléreket fektet le, melyre egy jóléti országot lehet építeni
Harangozó Gábor elmondta, a skandináv modell erős szakszervezetekre épül, melyben a szociáldemokrata pártokkal együttműködve harcolják ki a dolgozók számára a magas munkabéreket, ami az ország versenyképességének alapját képezik. Emellett szükséges az államilag finanszírozott közszolgáltatások - az egészségügy és az oktatás - kiváló minőségűre való fejlesztése.
A jó munkaerőnek a magas bérek, a jó oktatás és egészségügy mellett szüksége van lehetőségre is a pihenésre, a kikapcsolódásra, hiszen nem jöhet létre jóléti állam ezek nélkül sem. Amikor 2-3 műszakban kénytelenek dolgozni az emberek, hogy befizessék a rezsit, ételt tehessenek a család asztalára, akkor nem lehet jóléti Magyarországot létrehozni. A magyar munkaerőt pedig nem szabad kiárusítani, nem szabad olyan összeszerelő üzemek tömegét ide telepíteni, melyek kiviszik a profitot külföldre, hiszen így sosem lesz fejlődő, jóléti társadalom.
Harangozó Gábor elmondta, az állam bebizonyította, azt csinál, amit akar. Amikor MOL-részvényeket akart venni több százmilliárd forintért, megtette. Amikor a Vodafone-t akarta felvásárolni, megtette, jelenleg pedig a Budapest Airportot akarja megvenni 1500 milliárd forintért, várhatóan ezt is véghez fogja vinni. Összehasonlításképp a pedagógusbér-emelést a reptér vásárlására fordított összeg harmadából rendezni lehetne. Ezért érdemes összefogni, hogy ne olyan versenyképtelen, a kormány holdudvarához közeli vállalatok kapják a hatalmas pénzeket, melyek nem segítik elő az ország fejlődését, hanem szövetséget kell kötni az emberekkel, az ellenzéki pártokkal, hiszen mindenkinek megvan a helye az MSZP által javasolt Jóléti Magyarország modellben - zárta gondolatait Harangozó Gábor.
