mszp.hu | Belföld
2021. június 16. 07:42

Vannak alapértékek, amikből a Magyar Szocialista Párt nem fog engedni

Vannak alapértékek, amikből a Magyar Szocialista Párt nem fog engedni
Vannak alapértékek, amikből a Magyar Szocialista Párt nem fog engedni – szögezte le Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a nemi identitást a pedofíliával összemosó kormánypárti törvény kapcsán, melynek keddi parlamenti szavazását pártja bojkottálta.

Tóth „egészen elképesztőnek és felháborítónak” nevezte a törvényt az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni miatta, és ha szükséges, a nemzetközi fórumokat is meg fogják keresni.

A Fidesz ezzel a törvénnyel politikai hasznot remélve, tudatosan zavarja meg a társadalmi viszonyokat, „nagyon-nagyon sok embert megbélyegez, az emberek méltóságát sérti”; Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyét keveri össze emberek nemi identitásával - mondta.

Megemlítette: Kaleta ügyében – aki felfüggesztett börtönbüntetést és „felháborító”, mindössze 500 ezer forintos bírságot kapott pedofil fotók birtoklásáért – „ezer” javaslatot nyújtott be az MSZP, hogy a büntető tételen változtassanak.

A társelnök reményét fejezte ki, hogy alkotmánybírósági beadványukhoz a Jobbik képviselőinek aláírását is megkapják majd, mert bár a Jobbik megszavazta a törvényt, „jelezték azt, hogy kormányváltás esetén ezeket a rendelkezéseket együtt hatályon kívül helyezzük”.

A „homofób törvény” orosz mintát követ, „sajnos lépésről lépésre haladunk abba az irányba, amit most Oroszországban látunk” – állapította meg Tóth, példának hozva a Parlamentben az ellenzékre kiszabott nagy pénzbüntetéseket. Azt mondta, talán már százmillió forintnál is többre büntette a szocialistákat Kövér László házelnök.

Tóth „három alapos okot” sorolt fel, amiért az MSZP bojkottálta a keddi parlamenti szavazást: a homofób törvényen kívül a Fudan Egyetemről szóló törvényt, mert arról a miniszterelnök népszavazást ígért, és a bérlakások privatizációjáról szóló szavazást, „hogy a Fideszes ’urak’ hozzájussanak a várbeli ingatlanjaikhoz”.

A minimálbér témájára áttérve a társelnök kiemelte: az MSZP minimálbér adómentességére vonatkozó javaslata arról szól, hogy most legyen adómentes a minimálbér, és „ez mindig így legyen”. A javaslat a mediánbérig biztosítana nettó jövedelembővülést úgy, hogy a vállalkozásoknak nem okoz terhet – emelte ki.

Ezzel szemben az Orbán által belengetett 200 ezer forintos bruttó minimálbérnek, melyhez Orbán a kis-és középvállalkozókkal egyeztetne, „még nagyon nem” látni a lépéseit, ráadásul hosszú távon nem szolgálja az alacsony keresetek felzárkóztatását. Eddig ugyanis a Fidesz a munkaadók terheit csökkentette, azok viszont 200 ezer forintos minimálbérnél növekednének, tehát „tulajdonképpen a költségvetés visszakapja azt a pénzt, amit most adókedvezményként odaadott” – mutatott rá.

Az MSZP javaslatához nem szükséges a KKV-kal egyeztetni, mert a költségvetés „vállalná be” a minimálbér adójának elengedését, így a minimálbéresek azonnal havi 25 ezer forinttal többet tudnának keresni. Ez 250-300 milliárd forintba kerülne, és „ezer olyan pontot tudnék a költségvetésben megemlíteni, amiből ezt azonnal lehetne teljesíteni” – mondta a társelnök.

Elmondta: az alacsony bérek felzárkóztatása szerepel a közös ellenzéki alapvetésben, mely célokat tűz ki, a végrehajtása pedig az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelölttől függ. „Karácsony Gergely ezt a javaslatunkat fogja támogatni” – jelentette ki.

A választások utáni pártstruktúrát feszegető kérdésekre határozottan leszögezte: biztos abban, hogy lesz MSZP 2022 után. Azt mondta: az első célja, hogy az előválasztás sikeres legyen és minél több választópolgár vegyen rajta részt, hiszen ez elengedhetetlen feltétele az összellenzék majdani választási sikerének.

Ezen túl az MSZP és a Párbeszéd szövetségének fontos célja, hogy minél több képviselőjelöltje legyen majd közös ellenzéki jelölt 2022-ben. „Nagyon-nagyon dolgozunk rajta és optimisták vagyunk, hogy Karácsony Gergely lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, és utána szeretnénk megnyerni egy választást” – mondta.

„És hogyha megnyerjük, akkor pedig ezt az országot kormányozni kell, és hogyha lesz erre idő, hogy a pártstruktúráról gondolkodjunk, akkor ígérem, hogy el fogom mondani, hogy akkor mit gondolok a pártstruktúráról, de nekem most az a legfontosabb” – tette hozzá.

Azt mondta: az ellenzéki együttműködés támogatottsága még úgy is magasabb a Fidesz támogatottságánál, hogy még nincsenek meg a közös jelöltek és a közös miniszterelnök-jelölt.

Hangsúlyozta: „nagyon jók a lehetőségek és óriási nagy felelősség”, hogy mind a hat párt élni tudjon a lehetőséggel és jövőre megnyerjék a választásokat.

Molnár Gyula MSZP-s képviselő döntéséről, hogy a DK színeiben indul és annak frakciójába ül majd be, ha nyer, a társelnök azt mondta: pártok közötti együttműködés van és „ez most egy képlékeny időszak”, a jelöltek döntenek, hogy melyik frakciót választják. „Molnár Gyula így döntött, ezt a döntését tudomásul vettük, sok sikert kívánunk nekik. (…) Így most neki magának kell DK-s támogatással megvívnia ezt a csatát.”

Elmondta: az MSZP elnöksége kedden döntött három jelöltről, akik az MSZP-Párbeszéd szövetséget választották az előválasztások során; egyikük egy volt DK-s jelölt Komárom választókerületből, Dr. Nemes Andrea ügyvédnő, aki függetlenként méretteti meg magát és az MSZP-frakcióhoz fog csatlakozni, ha nyer.

Azt mondta, nagyon bízik benne, hogy ez az időszak július 26-án lezárul, „mindenki végleg eldönti, hogy melyik frakcióba fog ülni, és valóban azzal tudunk foglalkozni, hogy az előválasztást sikeresen lebonyolítsuk.”

A Molnár esetleges etikai vizsgálatát firtató kérdésre azt felelte: nem a pártelnök feladata erről dönteni. Erre megvannak a megfelelő testületek, amelyek eljárnak majd, „ha lesz ilyen bejelentés”.

Kapcsolódó párttagok