Végéhez ér a totális államosítás - közoktatási vitanap
Hiller István, az MSZP vezérszónoka a vitanap műfajának kiüresedését tette szóvá és bírálta azon kormánypárti nyilatkozatot, miszerint nyugalom van az oktatásban. Mint mondta, a kormány korábban tagadta a teljes államosítást, 2017. január 1-jén viszont annak "utolsó lépcsőjén is fellépnek".
Értékelése szerint ezzel elszakítják oktatási intézményeket a helyi közösségektől, s minden részletig egy hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre. A politikus utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyházi oktatást elismerő szavaira, amely mögött azt feltételezte, hogy az állami iskolák jelentős részét egyházi fenntartásba adná az állam, s ennek előkészítése zajlik.
Bírálta, hogy ezzel az állam és egyház közötti 120 éve kialakult viszonyt akarnák újraszabályozni. A szocialista képviselő egyúttal azt kérte: a kormány győzelmi jelentések helyett a számokkal foglalkozzon, mert noha valóban nőtt a GDP-arányos hányad, ezt egy erőteljesen megkurtított költségvetéshez képest kell nézni.
Hiller István felvetette azt is, hogy van-e szándék arra, hogy a bölcsődékben, óvodákban dolgozók munkaviszonyát közfoglalkoztatottként határozzák meg, majd visszafoglalkoztatják őket.
Emellett úgy látja: a kormány szétverte az érdemi érdekegyeztetés formáit, amelyeket egyelőre nem sikerült helyreállítani. Arra is rákérdezett, hogy tervezik-e 150 központba koncentrálni a felső tagozatokat, továbbá arról érdeklődött, hogy kik írják a nemzeti alaptantervet.
Sorskérdésekről van szó
Varga László értékelése szerint az ülés négy vitanapja összefügg, az uniós fejlesztéseket és a közoktatást a munkaerőpiaci problémák szolgálatába kell állítani. Szerinte a kormány 2010 után nagy arányban vont ki forrásokat az oktatásból és folyamatosan leépítette az újraelosztást.
Szóvá tette a köznevelés szó használatát is, ami szerinte azt jelzi, hogy nem az alkalmazkodóképesség fejlesztése a cél, hanem az ideológiai átnevelés. A kormány olcsó, könnyen kizsákmányolható munkaerőt képez, ami az új feudalizmust szolgálja - összegzett.
A korábbi tiltakozó megmozdulásokra utalva az ellenzéki képviselő az egyeztetések hiányát rótta fel, s szerinte a tüntetésekre kifárasztás és látszategyeztetés volt a válasz. Hozzátette: köztiszteletben álló pedagógusoknál telt be a pohár, érdemes volna hallgatni rájuk.
Varga László beszélt arról is, hogy a forráshiányos kistelepüléseken van létjogosultsága az állami fenntartásnak, azonban az iskolavárosok fenn tudják tartani intézményeiket, s azok a közéletben fontos szerepet töltenek be. Megjegyezte azt is, hogy ha minimálbér-követő lenne a pedagógusok bérezése, akkor 25 ezer forinttal többet kapnának az érintettek.
A szocialista politikus azt is mondta: az iskolaigazgatók választásánál érezhető a politika befolyása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt pedig nem lehet tudásalapú társadalmat építeni.
Súlyos szakmai hiba
Szabó Sándor, az MSZP képviselője a fideszes hozzászólásra úgy reagált: egyentankönyvek mellett elég nehéz lesz versenyképes tudást szerezni. A szocialista politikus szerint 2013-ban, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásával korszakváltás történt a közoktatásban, az ország az összes általános iskolája, szakiskolája és szakközépiskolája egy nagy "gigaközponthoz" került, viszont az üzemeltetés az önkormányzatoknál maradt.
Megjegyezte: egy év elteltével, 2014-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a Klik megbukott, hiszen kiderült, hogy sem olcsóbb, sem jobb, sem hatékonyabb nem lett a működés, a rendszer forráshiányos és bürokratikus volt.
Kritizálta, hogy bár az intézmények ma már ismerik a költségkeretüket, de nincs lehetőségük a pénzük elköltésére, mert mindenhez a Klik engedélye kell. Indokolatlan és súlyos szakmai hibának tartotta, hogy 2017 elejétől teljes mértékben elveszik az iskolákat az önkormányzatoktól.
Szerinte ez különösen a nagy iskolavárosokban helytelen, itt vissza kellene adni a fenntartást és a működtetést az önkormányzatoknak, és csak ott kell állami beavatkozás, ahol szükséges.
Buta átalakítások zajlottak
Kunhalmi Ágnes szerint buta és rossz irányú átalakítások zajlottak az oktatásban. Nagy a baj - jelentette ki -, ilyen mértékű szakadék szegény és gazdagabb gyermekek között még nem volt. Az oktatás- és társadalompolitika viszont nemcsak a szegény gyermekeket zárta ki az oktatásból, a politikájuk elérte a középosztálybeli gyermekeket is, jó oktatást az kap, akinek van pénze - értékelte a kormány teljesítményét.
Az állami közoktatás lassan használhatatlan - jelentette ki. A tanárokat szerinte politikailag egrecíroztatják, a tankönyvek tárgyi hibákkal vannak tele, azokat a pedagógusok hétharmada nem tartja megfelelőnek.
Az egyházi iskolákkal kapcsolatosan megjegyezte: a vallás magánügy, és kirekesztő, ha a közoktatásnak azt a szerepet szánja a kormányzat, hogy jó keresztény embereket neveljen.
A lemorzsolódás is kemény tünete szerinte a kormány által kialakított kirekesztő iskolarendszernek. Rámutatott: több mint 42 ezer gyermek esett ki a közoktatásból a tankötelezettségi korhatár leszállítása miatt. Szerinte élménypedagógiára van szükség, amelynek legfontosabb feladata az érzelmi intelligencia kialakítása.
Ne hagyják az út szélén a romákat!
Teleki László szerint 1990 előtt a romák 90-95 százaléka aktív kereső volt, mintegy 80 százalékuk elvégezte az általános iskolát, mintegy 30 százalékuk befejezte a szakmunkásképzőt.
Szerinte meg kell adni a romáknak a lehetőséget ahhoz, hogy változhassanak. Ezen lehetőség nélkül nem lesz sikeres a romák integrációja - vélekedett. Bírálta a tankötelezettség korhatárának leszállítását, amivel szerinte párhuzamosan megteremtették, hogy 16 éves kortól részt lehessen venni a közfoglalkoztatásban. Szólt arról is, hogy a cigány gyerekek 20 százaléka szegregált oktatási intézménybe jár. Ezt meg kell szüntetni - szögezte le.
Úgy látta, kormányzati felelősség, hogy a cigányságnak jövőképet mutassanak. Ne hagyják az út szélén a magyarországi romákat - kérte.
A kormány skatulyát akar húzni a gyerekekre
Heringes Anita a korábban elhangzottakra reagálva azt mondta, úgy érzik, hogy a kormánypárti politikusok minden gyermekre egy "skatulyát" szeretnének húzni, hogy az oktatási rendszerből egyforma diákok jöjjenek ki.
Nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni az iskolai közétkeztetést, hogy ráerőltessék a gyermekekre az elképzelésüket - szögezte le. Az iskolákra és az étkeztető cégekre hivatkozva cáfolta, hogy a diákok örültek volna a közétkeztetési reformnak.
A tankötelezettség 16 évre való leszállítása a következő generáció ellen elkövetett legnagyobb bűnök egyike - jelentette ki, hozzátéve, bűn amit a kormányzat a szakmunkásképzésben tesz. Minden gyermek más oktatás érdemelne és akkor mindenkiből ki lehetne hozni a legjobbat - összegezte mondanivalóját.
Nem valósult meg az egységes színvonal
Tukacs István szerint az oktatás egységes színvonalának, minőségének a nyomai sem látszanak, minden településen megmaradt az elit és a szegények iskolája. Azt is felvetette, hogy nem csökkent a tananyag, ami nem válik az oktatási rendszer javára. Kevesebb tananyag és praktikusabb tudás mellett foglalt állást.
A politikus megjegyezte azt is, hogy a fenntartó kérdése nem hozza lázba a szülőket, azonban az önkormányzati intézményfenntartás idején személyesebb volt a szülők és az iskola kapcsolata. Egyúttal visszautasította, hogy az önkormányzatok az intézmények fenntartásával összefüggésben verték volna adósságba magukat.
