Az MSZP lakossági fórumot tartott Mezőhegyesen, a művelődési központban arról, hogy mi lesz a várossal, ha azt a földet, amelyen a Ménesbirtok négyszáz állandó munkahelyet, további közel ezer ideiglenes munkahelyet tart fenn, szociális rendszert működtet, a majorokban biztosítja a vízellátást, kihúzzák a cég alól. Több bért fizet ki évente a cég, mint amennyi a város költségvetése. A 40-50 hektáros felosztott birtoktestek esetében nem lehet fenntartani a vetőmagkukorica-termelést, mert nemcsak a földterületek döntő részét veszik el a cégtől, hanem az egyes parcellák elhelyezkedése miatt nem lehet tovább biztosítani a szükséges védőtávolságokat. Tönkremegy a 80 kilométeres öntözőfürt is, mivel legnagyobb használója, így fenntartója a Ménesbirtok Zrt., ezért nemcsak Mezőhegyesen, hanem számos más településen is ellehetetlenül az öntözés.
A megjelent érdeklődőket Góg István, az MSZP helyi szervezetének elnöke köszöntötte. Elmondta: a Ménesbirtok alkalmazottjaként többszörösen érintett a témában. Veszélybe kerültek a munkahelyek, nem lehet tudni, 2017 után mi lesz a dolgozókkal. És veszélybe került a majorokban a vízszolgáltatás is ‒ ő több mint harminc éve egy ilyen majorban lakik ‒, mivel a vizet is a Ménesbirtoktól kapják az ott élők, azt sem lehet tudni, hogy utána mi lesz.
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, aki korábban is járt e témában a településen, illetve a Parlamentben és a médiában is számtalanszor felszólalt a mezőhegyesiekért, elmondta, hogy semmiféle szakmai érv sincs a Ménesbirtok földterületének feldarabolására és szétosztására.
Varga Zoltán, az MSZP megyei elnöke hozzátetette: erre a fórumra ‒ mint egy korábbira is ‒ meghívást kapott a térség, a város egyéni országgyűlési képviselője, Simonka György is, de a fideszes politikus ez alkalommal sem jött el. Ez azért sajnálatos ‒ mondta Varga Zoltán ‒, mert a mezőhegyesieknek sem mondja meg, hogy miért nem tartotta be a kampány során tett ígéretét a földek egyben tartásáról.
A fórumon felszólalt Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere is, aki a helyi közösséget fenyegető veszélyről beszélt. A bérbeadás, és majd a földek eladása véget vet nemcsak az egykori koronabirtok történetének, hanem a kisváros maradék létbiztonságának is. Ám maradt még halvány esély arra, hogy bírósági ítéletek hatására visszavonják a döntést, mivel a pályázati kiírásban kirívó szabálytalanságokat követett el az NFA. Állami tulajdonként olyan területeket is meghirdetett, amelyek magánszemélyek birtokában vannak. Miután már a szerződést is megkötötte az NFA az új bérlőkkel, érintettként ők is járhatnak a bíróságra, ahol megpróbálják kibogozni az eljárás során elkövetett törvénytelenségeket.
A cikk a Népszabadság 2015. szeptember 5-i számában megjelent tudósítás felhasználásával készült.
