Az ellenzéki politikusok átgondolatlannak és veszélyesnek tartják, hogy a menekültek az eddigi 18 helyett már csak két hónapig tartózkodhatnak a szálláson, majd ellátás és jövedelem nélkül kerülnek utcára.
Borenszki Ervin, a megyei közgyűlés MSZP-s képviselője elmondta, felkérik Balassagyarmat önkormányzatát, forduljon a térség országgyűlési képviselőjéhez, a parlamenthez és a belügyminiszterhez, hogy tegyenek intézkedéseket a törvény negatív következményei ellen.
Felszólítják emellett a törvényt megszavazó Nógrád megyei országgyűlési képviselőket, tegyenek meg mindent azért, hogy alapvetően megváltozzon a város és a megye szempontjából áldatlan állapot - tette hozzá.
A képviselő szerint a szeptember végével hatályba lépett törvény következtében az illegális bevándorlók és menekültek két hónap után úgy kerülnek majd ki a szállásról, hogy TAJ-kártya hiányában sem hajléktalan-, sem egészségügyi ellátásban nem részesülnek, és jövedelmük sem lesz.
Mint mondta, egyaránt fel kell hívni a figyelmet arra, milyen sors vár azokra, akik kikerülnek, és mi vár a balassagyarmatiakra. Szerinte kérdéses, hogy a város köteles-e viselni a "félresikerült" törvény következményeit.
Borenszki Ervin megemlítette, hogy a parlamenti vitában az MSZP képviselői jelezték az ország valamennyi közösségi szállóját érintő problémákat, Harangozó Tamás képviselő pedig írásbeli kérdést intézett a belügyminiszterhez.
A sajtótájékoztatón arra nem tudtak válaszolni, hány menekült kerülhet ki a szállásról a következő hetekben. Lombos István, az MSZP városi elnöke elmondta, az intézmény igazgatója nem adhatott erről felvilágosítást.
Mint megjegyezte, az önkormányzat csütörtöki ülésére eredetileg a szálláson élők egészségügyi helyzetét tűzték napirendre, de ezt mindenképpen ki kellene egészíteni azzal, hogyan alakul a helyzetük a későbbiekben.
Látkóczki Bálint, a párt választókerületi elnöke szerint a törvénymódosítással megzavarják a városlakók nyugalmát "olyan mértékben, ami az elmúlt évihez hasonló felháborodást, tüntetéssorozatot váltana ki".
Balassagyarmaton - tiltakozások ellenére - kezdte meg működését 2011-ben a 105 férőhelyes, nyitott közösségi szálló, miután a kormány 2009-ben Debrecenben bezárt egy hasonló intézményt. A városban tavaly rendőrségi vezetők részvételével lakossági fórumot tartottak, valamint tüntetést is szerveztek a közösségi szállás előtt, az önkormányzat kérésére pedig szigorították a szállás házirendjét, és létszámbővítést is kezdeményeztek a városi rendőrkapitányságon.
Veszélyes az idegenrendészeti törvény módosítása
Az idegenrendészeti és menedékjogi törvény módosítását bírálták balassagyarmati szocialisták a városban működő közösségi szállás előtt tartott hétfői sajtótájékoztatón.