Már a jövő évi költségvetés szeptemberi benyújtásakor is tudni lehetett, hogy irreális a 1,5 százalékos gazdasági növekedésre és a 268 forintos euró árfolyamra alapuló büdzséterv. Süket fülekre talált kormánykörökben a gazdasági kutatók, elemzők, közgazdászok véleménye. Igaz, már az is eredmény, hogy bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az év elején még 3 százalékos GDP-ről álmodozott, szeptemberben viszont már 2 százalékot jelzett, de a biztonság kedvéért 1,5 százalékkal számolta a költségvetést.
Ekkor a Gazdaságkutató Zrt. már recessziót jósolt,1 százalékos hanyatlást. Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter és jegybankelnök szintén recessziót jelzett előre. Novemberre úgy alakult a nemzetközi környezet, hogy például a JP Morgan londoni elemzői a korábbi 1,3 százalék helyett már csak 0,5 százalékos növekedést vártak, s úgy vélték, Magyarországon lesz a leggyengébb GDP-adat a közép-kelet-európai országok között. A Pénzügykutató Zrt. szintén recesszióra számított. Ennek ellenére az általános és részletes vitát is az eredeti makro adatokkal számolt költségvetésről folytatta le a parlament, azokkal szavazták meg a főszámokat.
Hét végi nyilatkozataiban a kormányfő már azt mondta, hogy hétfőn a parlamentben fog beszélni a részletekről, ez azonban elmaradt. Semmi újat nem mondott ahhoz képest, amiről vasárnapi tv-interjújában nyilatkozott. Ennek lényege, hogy a 1,5 százalékos gazdasági növekedést el kell felejteni, csak úgy, mint a 268 forintos forint-euró árfolyamot. Ami az előbbit illeti, a kormányfő szerint maximum 0,5 százalékos bővülést lehet várni 2012-ben. Mindennek következménye, hogy további 100-200 milliárd forint egyensúlyjavító intézkedést kell bevezetni. Ami a konkrétumokat illeti: szerdáig megint semmi, hiszen tegnap már azt mondta, a kormány szerdai ülésén tárgyalnak majd a témáról.
A 100-200 milliárd forintot elő kell teremteni, nincs más lehetőség - szögezte le érdeklődésünkre Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. Elnöke, aki hozzátette: az lenne az ideális, ha 100 milliárdot meg lehetne takarítani, vagyis kiadást csökkenteni, 50 milliárddal növelni a bevételeket és 50 milliárdot feláldozni a tartalékból. A kiadások visszafogását firtató kérdésünkre elmondta: "mindenféle csúnyaságok lehetségesek", szerinte elsősorban a kormányzati szektoron fognak takarékoskodni.
Elképzelhető például, hogy nem mindenhol fogják ellentételezni, vagy nem teljes mértékben az adójóváírás kivezetését. Tehát alacsonyabb bérnövekedést fognak beállítani a tervekbe, vagy nagyobb elbocsátást. Egy másik lépés lehet, hogy tovább szűkítik a nyugdíjasokat illető kiadásokat, például a harmadfokú rokkantnyugdíjasoknál nem kompenzálják rendesen az inflációt. Az is lehet, hogy még több intézményt fognak bezárni. De arra is van esély, hogy komolyabban "nekimennek" az önkormányzatoknak. Ami pedig a költségvetés bevételi oldalát illeti, Vértes András szerint az is megtörténhet, hogy az iparűzési adó egy részét átirányítják a központi költségvetésbe.
Az már sejtet valamit, hogy a fővárosban megengednék a helyi adó megemelését. Számos lépés elképzelhető, mindegyik kellemetlen, de elkerülhetetlen lesz. Nyilvánvaló: az lenne az egészséges, ha egy teljesen új szerkezetű költségvetés születne. Arra ilyen rövid idő alatt nincs mód. Úgy tűnik, hogy egy most már nagyobb elkötelezettséget mutat a kormány a valódi reformokra, de ez 2012-es évet még nem igazán befolyásolhatja, legfeljebb az azt követőket. Mindenesetre nagyon jó lenne, ha a reformok előkészítésében nagyobb lenne a kormány párbeszédkészsége a szakmával és az érintettekkel.
Füsi Piroska / Népszava
A teljes cikk az alábbi linken tekinthető:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=500541
Népszava
2011. december 13. 09:53
Vészköltségvetés készül
Alacsonyabb lehet a bérnövekedés a közszférában és az állami vállalatoknál, vagy a tervezettnél jobban nőhetnek az elbocsátások, a rokkantnyugdíjasok egy részénél nem kompenzálják az inflációt, az állam magához vonja a helyi iparűzési adó egy részét és még számtalan variáció elképzelhető annak a 100-200 milliárd forintnak az ellensúlyozására, amely azért keletkezik a költségvetésben, mert az elavult makrogazdasági adatok miatt át kell írni.