Záróközlemény a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáról folytatott tárgyalássorozatról

A Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 Választói Mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt, a Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt, a Szabadelvű Polgári Egyesület, a HÍD a Demokráciáért Egyesület és a Nők Lázadása Egyesület egyeztetéseket folytattak a jogállamiság és a demokrácia helyreállításáról. A tárgyalások első szakaszának eredményeit a felek a jelen záróközleményben rögzítik.

***



A 2010. áprilisi választáson, a szavazatok 52,73 %-ával a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. A győztesek egyértelművé tették, hogy a „fülkeforradalommal” lezártnak tekintik az 1989-90-es rendszerváltást követő átmenet időszakát, és hatalmukat egy új berendezkedés megteremtésére kívánják felhasználni.
 
Az Országgyűlés alakuló ülését követően azonnal megkezdődött a hatályos alkotmány delegitimálása. A néhány hónap alatt végrehajtott tucatnyi módosítás nemcsak a pillanatnyi hatalmi érdekek érvényesítését szolgálta, hanem azt is jelezte, hogy a „fülkeforradalom” győztesei értéktelennek tartják a polgári demokratikus alkotmányt. Megkezdődött a hatalommegosztás két évtized alatt kialakított rendszerének átalakítása, illetve lebontása. A palament kétharmados többsége konszenzus nélkül új alaptörvényt alkotott és sarkalatos törvények egész sorát hozta meg.

Elfoglalták a független intézményeket, az élükre kinevezett vezetők mandátumát több kormányon átnyúló időszakra bebetonozták. Korlátozták az Alkotmánybíróság jogait, pártközeli emberekkel duzzasztották fel a testületet, megszüntették a korábbi ombudsmani rendszert. Megteremtették az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét, rendre visszamenőleges hatályú jogszabályokat alkottak. Súlyosan korlátozták a sajtó szabadságát, kizárólag kormánypárti tagokból álló médiahatóságot hoztak létre, megszűnt a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Ma már nem érvényesül a törvényes bíróhoz való jog, az igazságszolgáltatás csúcsán új szervezetek jöttek létre, melyeket hosszú időre kinevezett kormányközeli vezetők irányítanak. Sérül a vallásszabadság, az egyházak elismerése politikai keggyé vált. A hatvankettedik életévüket betöltött bírákat nyugdíjba kényszerítették, a bírósági vezetők kiválasztása a pártpolitika játszótere lett. A hatalom megtorló büntetőpolitikát alakított ki, azt elsősorban a csekély súlyú bűncselekmények elkövetőire és a politikai ellenfelekre irányította. Az állam működését a konzervatív-jobboldali ideológia hatja át, mindennapossá vált a vallás, a nemzetiség, a szexuális irányultság vagy a családmodell szerinti diszkrimináció. A korrupció és a kormánypárthoz kötődő gazdasági birodalom támogatása a rendszer sajátjává, fő jellemzőjévé vált. Egyoldalúan a jelenlegi kormánypártnak kedvező választási és választási eljárási szabályokat alkottak, melyek jelentős társadalmi elégedetlenség és ellenállás esetén is biztosítani tudják a jobboldali kurzus további hatalmát. Az esetleges kormányváltás utánra pedig olyan kétharmados szabályokat hoztak létre, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy egy következő kormány a választási programjában foglaltaknak megfelelően kormányozhasson.

Az átalakítás nem ért véget az Alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadásával. Az Alaptörvény átmeneti rendelkezései lényeges tartalmi elemeinek alkotmánybírósági megsemmisítése, valamint több, a nemzeti együttműködés rendszere számára kudarcos próbálkozás az Alaptörvény negyedik módosításának benyújtásához vezetett.



***

A 2014-es választásokat követően a jogállamiság és a demokrácia működésének helyreállítására van szükség. Ennek célja Magyarországon a szabadságra, a jog uralmára, a polgárok jog előtti egyenlőségére és egymás iránt érzett felelősségére, az emberi méltóság megóvására, a többség felhatalmazásával működő kormányzásra és a kisebbség védelmére épülő köztársaság megújítása. A politikai pártoknak felelősséget kell vállalni azért, hogy a jogállamban megtestesülő értékeket a hatalom gyakorlói tiszteletben tartják, tevékenységüket a közösség iránti alázat, a mérséklet és a belátás jellemzi. Az alkotmányos rendszernek olyan értékeket kell közvetítenie, amelyekkel a hatalom forrása, a nép is azonosulni tud.

Mivel a Fidesz-KDNP pártszövetség a jogállamot politikai és társadalmi konszenzus nélkül bontotta le, elkerülhetetlennek tartjuk egy új alkotmány megalkotását. Az alkotmány normatív erővel bíró szimbólum, amely kifejezi az adott társadalom értékrendjét, amely minden polgár számára elfogadható és tisztelhető kell, hogy legyen. Az új alkotmány tartalmát ezért széles körű társadalmi párbeszédben, valódi társadalmi konszenzus mentén kell kialakítani. Egy új alkotmány koncepciójáról a jelen egyeztetés résztvevői további egyeztetéseket folytatnak.

Addig is azonban, amíg egy új alkotmány melletti széleskörű társadalmi és politikai egyetértés meg tud születni, azonnal szükség van az alkotmányosság és a demokrácia gyors, jogállami eszközökkel történő helyreállítására; jó kormányzás ugyanis csak jól működő alkotmányos demokráciában valósítható meg.


***

1. A 2014-es országgyűlési választások után haladéktalanul olyan alkotmányi szabályozást kell alkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi-, szociális-, gazdasági- és jogbiztonság. A köztársaság megújítása jegyében az alkotmánynak hazánk elnevezéseként a Magyar Köztársaságot nevesítenie kell.

Az emberi méltóság kiemelkedő alkotmányjogi védelme az alapvető jogok elismerésének és biztosításának kiinduló pontja. Az emberi méltóság mindenekelőtt kiterjed az egyenlő bánásmód biztosítására, valamint az esélyegyenlőség előmozdítására, amelynek során különösen a nők, a gyermekek, az idősek, a fogyatékos személyek fennálló hátrányainak csökkentése az állam és a közösség kötelezettsége. A jövő nemzedékek méltóságának védelme érdekében az államnak és a közösségnek a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság tiszteletben tartása mellett kell tevékenykednie.

Az alaptörvény államcéllá fokozta le a gazdasági, szociális és kulturális jogokat. Ezek a jogok ugyan értelemszerűen csak a gazdaság teherbíró képességének keretei között érvényesülhetnek, azonban rendelkezniük kell egy olyan, kikényszeríthető alapjogi tartalommal, ami az emberhez méltó létezést lehetővé teszi. Ennek megfelelően alkotmányi szinten kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít. Hajléktalanság esetén továbbá mindenkinek joga van ahhoz, hogy az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához szükséges szállása legyen. Az egészséghez való jog körében rendelkezni kell arról, hogy az öngondoskodás állami ösztönzése mellett mindenkinek joga van a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi ellátásokhoz, amelyek igénybevételét törvény az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti. A társadalmi szolidaritást alkotmányi értékké kell tenni, hogy az államnak kiemelkedő kötelezettsége legyen a rászorulók felzárkóztatásának elősegítése.

A kormánytöbbség az új Munka Törvénykönyve megalkotásával és más jogalkotási lépéseivel a munkavállalói jogokat jelentősen korlátozta. A munkavállalók jogai és a munkáltató érdekei közötti korrekt érdekkiegyenlítés, a munkabéke jegyében helyre kell állítani ezért a munkavállalók szervezeteinek jogait a kollektív szerződés megkötésében és a jogsértő munkáltatói intézkedésekkel szembeni fellépés lehetőségében, valamint biztosítani kell a munkavállalók képviselőinek a munkáltatóval szembeni fokozottabb védelmét. Új törvényt kell alkotni a sztrájkjogról, amely mindenki számára kiszámítható keretek között biztosítja a munkavállalók érdekeinek hatékony érvényesítésére alkalmas legkeményebb eszköz alkalmazását, a munkabeszüntetés tartását.

Helyre kell állítani a jogbiztonságot, meg kell szüntetni a visszaható hatályú jogalkotást és a kapkodó törvénygyártást. Alkotmányi szinten kell rögzíteni, hogy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem vonhat meg és nem korlátozhat jogot, nem állapíthat meg új vagy a korábbinál hátrányosabb kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé. Jogszabályt olyan időpontban kell hatályba léptetni, hogy alkalmazásához a kihirdetésétől számítva elegendő felkészülési idő álljon rendelkezésre. A jogszerűen gyakorolt jogosultságok elvonására vagy korlátozására csak közérdekből, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor. A jogbiztonság helyreállítása elengedhetetlen a gazdasági élet, a szociális piacgazdaság tisztességes működésének biztosításához.

Az egyházi jogállással visszaélők elleni fellépés álarca mögött a kormánytöbbség politikai döntéstől tette függővé, hogy melyik egyházat ismeri el autonómként, és melyiket kényszeríti arra, hogy állami felügyelet alatt álló egyesületként működjön. Az egyházak nyilvántartásba vételét a független bíróságra kell bízni azzal párhuzamosan, hogy a jogalkotó megteremti a visszaélésekkel szembeni jogállami fellépés lehetőségét is, azzal, hogy az államnak tartózkodnia kell a vallási és világnézeti kérdésekben való állásfoglalástól. A vallásszabadság kiterjed a vallási vagy más világnézeti meggyőződés kinyilvánításának mellőzésére is.

A jelenlegi kormányzat a médiaszabályozás átalakításával a független sajtó megfélemlítését célozta, a közszolgálati médiát pártbefolyás alá vonta, a frekvencia-pályázatok elbírálása során pedig a sokoldalú tájékozódást nehezítő döntéseket hozott. A sajtószabadság biztosítása érdekében mind az állami, mind a gazdasági nyomásgyakorlással szemben megfelelő törvényi garanciákat kell adni, senkinek nem lehet domináns befolyása a médiával összefüggő állami hatásköröket gyakorló szervekben. A közszolgálati média pártfüggetlen és korrupciómentes működését garantáló szervezeti megoldást kell kialakítani. A frekvencia-pályázatok esetében – a digitális átállás felgyorsítása mellett – átlátható módon, a valós hallgatói igényeknek való megfelelés érdekében kell eljárni.

2. Demokratikus pártok nem tűzhetnek ki más célt maguk elé, mint azt, hogy mind az alkotmány- és alapjogi védelem, mind pedig az igazságszolgáltatás területén a legszélesebb társadalmi, politikai és szakmai egyeztetést követően visszaállítják az alkotmányos értékeket tiszteletben tartó, azoknak minden tekintetben megfelelő garanciarendszert.

A kiválasztási, illetve jelölési rendszer demokratikusabbá tétele mellett meg kell szüntetni azt a rendszert, hogy ha az Országgyűlés nem tud új személyt választani a lejárt mandátumú tisztségviselő helyett, a megválasztott személy mandátuma meghosszabbodik. Törvényi garanciákat kell teremteni a független intézmények költségvetési finanszírozásának kérdésében azért, hogy a mindenkori hatalom ne „éheztesse ki” ezeket az intézményeket.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét ismét teljessé kell tenni: nem elfogadható, hogy költségvetési kérdésekben az alkotmányosság szempontjai ne érvényesüljenek. A testület személyi összetételében – a jogállami elvek legteljesebb tiszteletben tartása mellett – olyan változásokat kell elérni, hogy levitézlett pártkatonák helyett autonóm, különböző világnézetű és jogfelfogású, komoly szakmai múlttal rendelkező, közmegbecsülésnek örvendő tekintélyes emberek ítéljék meg a jogszabályok alkotmányosságát. Olyan új jelölési rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a szakmai szervezetek bevonását. A megválasztást kizáró ok kell hogy legyen, ha valaki a megválasztását megelőző négy éven belül kormánytag, állami vezető, országgyűlési képviselő, vagy párt vezető tisztségviselője volt. Semmilyen elfogadható érv nem szól amellett, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés válassza meg. Annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság működésére – a korábbihoz képest - megnövekedett hatáskörrel bíró elnököt e minőségében még indirekt formában se fűzze felelősségi viszony az őt megválasztó Országgyűléshez, a szabályozást úgy kell megváltoztatni, hogy az elnökét – meghatározott időre – maga az Alkotmánybíróság válassza meg, saját tagjai közül. Az eljárás kezdeményezői körét ki kell bővíteni, úgy, hogy ne csupán az országgyűlési képviselők egynegyede, hanem bárki kezdeményezhessen utólagos normakontrollt.

Az emberi méltóság kiemelkedő alkotmányjogi védelmének kiinduló pontja az alapvető jogok elismerése és biztosítása. Az alapjogvédelmi tevékenység nem szűkíthető le alapvető jogok biztosának tevékenységére. Ugyanakkor nem beszélhetünk alkotmányos alapjogokról az érvényesülésüket biztosító garanciarendszer nélkül. Ahhoz, hogy a kisebbségek jogait, a jövő nemzedékek jogait, a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot és a személyes adatok védelméhez való jogot valóban létező alapjognak tekinthessük, szükség van ezek érvényesülése felett őrködő intézményekre, és ezen jogok érvényesítését szolgáló mechanizmusokra. Helyre kell állítani a kisebbségi jogok biztosának és a jövő nemzedékek biztosának korábbi függetlenségét és hatásköreit, a személyes adatok védelmét és az információszabadság érvényesülését ismét országgyűlési biztosnak kell ellenőriznie. Az áldozatok információs kárpótlása céljából az állambiztonsági iratok nyilvánosságát meg kell teremteni annak érdekében, hogy a múlt lezáratlansága ne képezhesse a megbékélés akadályát.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének elve a jogállami működés egyik sarokköve. Alkotmányos szinten is, de szabályozás egészének biztosítania kell az igazságszolgáltatás más hatalmi ágaktól való függetlenségét, az ítélkezési tevékenység külső befolyástól való mentességét. Az ügyek ad hoc, valódi normatív szabályokat nélkülöző áthelyezésének lehetőségét meg kell szüntetni. A bíróságok független hatalmi ágat képeznek, így nemcsak maguknak a bíráknak, hanem a bírósági szervezetrendszernek a függetlensége is alkotmányos követelmény. Ennek megfelelően a bírák és bírósági vezetők kinevezésében teljes bírói önigazgatásra van szükség. Az egyéb bírósági ügyekben törvényi szinten kell olyan szabályozást alkotni, amely a függetlenségre és a hatékony működés szempontjaira egyaránt tekintettel van. Alapelvi szinten rögzítjük, hogy olyan jogszabályi környezet kialakítására van szükség, amelyben a bírói függetlenséget érintő döntéseket bírói önkormányzati szerv egyetértése nélkül nem lehet meghozni. Mindezekre tekintettel az Országos Bírósági Hivatalt meg kell szüntetni.

Az ügyészség jelenleg burkolt módon politikai irányítottság alatt áll. Az ügyészség hatásköreit át kell alakítani, a szervezet feladata, hogy büntető ügyekben nyomoz és nyomoztat, valamint vádat képvisel. Az ügyészség megváltozott hatáskörei, továbbá az átláthatóság és számon kérhetőség megteremtése érdekében a legfőbb ügyész tevékenysége felett az igazságügyért felelős miniszter felügyeletet gyakorol.

A bírói és az ügyészi szolgálati viszony felső életkori határát az eddig történelmileg kialakult 70 éves korban rögzítjük. Az alkotmányos korrekciótól függetlenül elengedhetetlennek tartjuk a „kényszernyugdíjazott” bírák és ügyészek szolgálati viszonyának megszüntetésével okozott sérelmek olyan – az átmeneti idő elteltét segítő – szabályozással való orvoslását, ami lehetővé teszi e bírák és ügyészek jogviszonyának az eredeti feltételeknek megfelelő helyreállítását.

A közpénzügyi intézmények függetlenségének garanciáit (vezetőinek jelölésének rendjét, újraválasztásának, működésének szabályait) és tekintélyét helyre kell állítani, érdemi működésük feltételeit újra meg kell teremteni. Az átlátható és fenntartható államháztartás alkotmányi garanciáit meg kell erősíteni, ugyanakkor a Költségvetési Tanácsnak a költségvetés elfogadásához kapcsolódó vétójogát a parlamentarizmus elveivel olyan módon kell összhangba hozni, hogy az ne vezethessen az Országgyűlés visszaélésszerű feloszlatásához. A Magyar Nemzeti Bank és a Monetáris Tanács függetlenségét a vezetőinek jelölésére és választására vonatkozó szabályok átalakításával meg kell erősíteni.

Az emberi méltóság védelmére, a hátrányos megkülönböztetés felszámolására irányuló hatósági munkát nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelően meg kell erősíteni.

3. A kormányozhatóságot megnehezítő sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenteni kell: egy parlamentáris demokráciában nem fogadható el, hogy a választók bizalmát elnyerő kormánytöbbség ne valósíthassa meg azt a gazdaság- és társadalompolitikát, aminek képviseletére a polgárok felhatalmazták.

Helyre kell állítani ugyanakkor a központi kormányzattal szemben önálló politikai akaratképzésre alkalmas helyi önkormányzatok autonómiáját.

4. A népszavazás és a népi kezdeményezés szélesítésének a lehetőségét meg kell vizsgálni, érvényességi és eredményességi szabályait radikálisan enyhíteni kell. Ötvenezer választópolgár számára a törvénykezdeményezés lehetőségét biztosítani kell, amit az Országgyűlés köteles érdemben megtárgyalni és arról határozni.

A petíciós jog érvényesülését biztosító szabályokat kell alkotni. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy tízezer választópolgár kezdeményezésére a Kormány érdemi konzultációt kezdjen egy-egy közpolitikai javaslatról. A kérelmezési és panaszjog, valamint a javaslattételhez való jog érvényesüléséhez valódi garanciákat kell teremteni.

A jogszabály-előkészítés minden szakaszában a civil és más társadalmi érdekek artikulálását megfelelő eljárási szabályok alkotásával biztosítani kell, ezen belül kiemelten a társadalmi érdekegyeztetés rendszerét meg kell újítani. Helyre kell állítani a parlamentáris demokráciákhoz méltó országgyűlési működést. A civil párbeszédre a törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása során is (mindenekelőtt a bizottsági munka szabályainak újragondolásával) lehetőséget kell adni. A parlamenti vitában az utolsó pillanatos érdemi módosítási javaslatok lehetőségét szűkíteni kell, mivel az kizárja a megfelelő társadalmi egyeztetés lefolytatását.

Ki kell emelni az elektronikus eszközök szerepét és használatát a közvetlen demokratikus részvétel megerősítésében. A digitális forradalom vívmányait és az interaktivitásban rejlő lehetőségek tárházát ki kell használni a jogállamiság újraépítésében és a választói bizalom helyreállításában.

A közérdekű adatok közzétételének kötelezettségét bővíteni kell, lehetővé téve azt, hogy a közügyekről folytatott vitákban a polgárok a kellő információk birtokában kapcsolódhassanak be. A közérdekű adatok kiadásának megtagadási lehetőségeit szűkíteni kell, a bírósági jogérvényesítést pedig rövid határidők előírásával kell hatékonyabbá és gyorsabbá tenni. Biztosítani kell, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek napirendjei, előterjesztései már az ülés előtt az interneten elérhetőek legyenek, azokkal összefüggésben a település lakói kifejthessék a véleményüket. Ugyancsak elő kell írni a képviselő-testületi ülések és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek vagy emlékeztetőinek közzétételét.

Haladéktalanul meg kell alkotni az új párt- és kampányfinanszírozási törvényt, alkalmazni kell azt az EU iránymutatást, hogy ne kaphasson közpénzből támogatást az a politikai párt, amelyik nem tartja tiszteletben az Alapjogi Chartában tartalmazott emberi jogokat. A kampányfinanszírozásban be kell vezetni a kötelező kampányszámlát, s minden kampánycélú kifizetés csak arról teljesíthető. A pártok folyó kiadásaiban is érvényesíteni kell a nyilvánosság elvét.

5. A választási rendszer átalakításával a kormányzatnak saját maga felé hajlott a keze. Ugyan a választójog legdurvább korlátozásától, az előzetes regisztrációtól az Alkotmánybírság döntése és a társadalmi nyomás hatására elálltak a kormánypártok, az általuk egyoldalúan megalkotott új választójogi törvények érdemben torzítják a demokratikus döntéshozatali folyamatot. Olyan választási rendszerre van szükség, amely arányosabban biztosítja a választói akarat leképeződését, ugyanakkor a nők nagyobb politikai szerepvállalásának érdekében női kvótát kell bevezetni. A választókerületek határainak meghatározását a politikai manipulációt kizáró, független szakmai szerv javaslatához kell kötni. A politikai rendszer megújulási képességét veszélyezteti, hogy a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások gyűjtésének idejét radikálisan csökkentette a jogalkotó, valamint hogy a szabályozás mindenáron tömbösödésre kényszeríti a politikai szervezeteket.

Az eddigieknél arányosabb választási rendszert kell létrehozni az országgyűlési és az önkormányzati választásokra is vonatkozóan. Ennek érdekében a 2011-ben és 2012-ben az Országgyűlés által elfogadott választási törvénycsomagot teljes egészében felül kell vizsgálni. A Nemzeti Választási Bizottságra vonatkozó törvényi szabályok súlyosan sértik a pártsemlegesség és a pártatlanság elvét, ezért azt teljes egészében felül kell vizsgálni és újjá kell építeni a független működés garanciarendszerét.


***

A 2014-es választásokon a mai demokratikus ellenzék a jogállam helyreállítása érdekében egy korlátozott terjedelmű korrekcióra kérhet és kaphat felhatalmazást. Az átalakítás céljait és tartalmát a polgároknak a választásokat megelőzően ismerniük kell, hogy amellett kiállva, vagy azt elutasítva vehessenek részt a választásokon. A jelen záróközleményt elfogadó politikai szervezetek ennek érdekében a jogállam helyreállításának elveiről széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést kezdeményeznek.


Dr. Bárándy Gergely                         
Magyar Szocialista Párt

Schmuck Andor
Magyarországi Szociáldemokrata Párt

Dr. Avarkeszi Dezső                         
Demokratikus Koalíció

Dr. Nagy Marianna
Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt

Dr. Bárándy Péter                       
Együtt 2014 Választói Mozgalom

Ungár Klára
Szabad Emberek Magyarországért - Liberális Párt

Dr. Vincze Ildikó                                  
Szabadelvű Polgári Egyesület                      

Freisinger Jenő
HÍD a Demokráciáért Egyesület
 
Lovas Nagy Anna
Nők Lázadása Egyesület