Czomba Sándor szerint a szak- és felnőttképzés átalakításának célja, hogy minél több ember jusson munkalehetőséghez, a fiatalok jó szakmát válasszanak, és az ország határain belül találják meg számításaikat.
Ezzel szemben egyre többen nemcsak munkát keresnek külföldön, de szakmát is: nem ritka, hogy külföldi szakiskolába iratkoznak be.
Három év után kijelenthetjük: az Orbán-kormány szak- és felnőttképzési politikája megbukott. Jól bizonyítja ezt, hogy gyakorlati partnerként a hazai cégek csupán 1-2 százaléka vesz részt a szak- és felnőttképzésben. Így nem lehet duális képzésről beszélni ma Magyarországon.
A szakképzett munkaerőt igénylő reálszférában gyakorlatilag nincsenek munkahelyek, a közfoglalkoztatásban éhbérért dolgoztatott közmunkásokkal itt nem lehet kozmetikázni a szomorú valóságot.
Az Orbán-kormány nem csak dilettáns módon, hanem igazságtalanul is alakította át a korábbi rendszert: a szerényebb családi háttérrel rendelkező fiatalok ma jóval drágábban vehetnek részt OKJ-s felnőttképzésben. A tankötelezettségi korhatár 16 évre való leszállítása a lemorzsolódás melegágya.
Az MSZP 2014 után egy modern, sokszínű, versenyképes, egymásra épülő, átlátható és átjárható szak- és felnőttképzési rendszert fog kiépíteni Magyarországon.
Sós Tamás
országgyűlési képviselő
Zsákutcában a szak- és felnőttképzés
Magyarország versenyképessége három éve tartó zuhanásban van, többek között mert az Orbán-kormány olcsó és kevés hozzáadott értékkel bíró munkaerőt képez.
