A fővárosi közgyűlés ülésén ismét molinókkal akcióztak a Fidelitas tagjai, Horváth Csaba szerint előbb utóbb meg fogják unni ezt is, azonban jóval örömtelibb lenne, ha nem csak a 99 Mozgalom adományairól szóló rész alatt lennének ott a fideszes fiatalok, hanem több téma iránt is érdeklődnének. Zugló polgármestere elmondta, nincs oka kételkedni Karácsony Gergely főpolgármester indoklásában az adományok kapcsán.
A szolidaritási adó már a bevezetése idején is érthetetlen volt, miért kellene a vízszolgáltatás után adót fizetni? - tette fel a kérdést a szocialista politikus. Idén már 58 milliárd forint ennek az elvonásnak az összege, jövőre pedig 75,5 milliárd lesz a befizetendő összeg, ez pedig azt jelenti, hogy a főváros sokkal több adót fizet be, mint amit bármely közszolgáltatással kapcsolatban normatívaként az állam finanszírozna Budapestnek. „Effektíve, a főváros nettó finanszírozója a kormánynak, tehát a főváros tartja el a kormányt bizonyos szolgáltatásai tekintetében” – összegezte a helyzetet az MSZP fővárosi frakcióvezetője. Ezt azonban bizonyos törvények tiltják, éppen ezért ment perre a főváros, a bíróság pedig a városvezetés javára döntött, így gyakorlatilag a kormány nem vonhat le összegeket Budapest számlájáról.
Horváth Csaba emlékeztetett, ez a probléma nem csak Budapestet érinti, Zugló sincs könnyű helyzetben, hiszen idén 3,3 milliárd szolidaritási adót kell fizetnie, jövőre pedig 4,3 milliárdra növekszik ez az összeg, ezekhez pedig hozzájön a gépjármű-elvonás, mely idén 600 millió forintos összeg volt. Ez az 5 milliárd forint pedig hiányzik a kerületből, hiszen az útfelújítások, a zöld területek megőrzése, létrehozása, de a négyes metró tovább építése is mind olyan projektek, melyek megvalósítását jelentősen megnehezítik a kormány elvonásai.
A szocialista politikus érzékeltetve az 5 milliárdos költségvetési „lyuk” jelentőségét elmondta, ez a költségvetés nagyjából 10 százaléka, azonban fontos hozzátenni, hogy egy önkormányzat büdzséjének körülbelül 90 százaléka olyan determinációkból áll, mint a bérek kifizetése, intézményfenntartás vagy az útfenntartás és a közvilágítás működtetése. Így gyakorlatilag az alapvető működéseken túl, Zuglóban nehéz fejlesztésekre költeni a kormányzati elvonások miatt.
Zugló polgármestere emlékeztetett, Tarlós István főpolgármestersége idején a végsőkig próbálták leplezni a költségvetés válságos állapotát, az utolsó évben azonban már kénytelenek voltak működési hitelt felvenni.
Érdemes azonban azt is kiemelni, hogy a kormány intézkedéseivel nem csupán az ellenzéki városvezetéseket sújtja, hanem a kormánypártiakat is, ők azonban időnként juthatnak bizonyos támogatásokhoz. Nagy különbség azonban az, hogy a fideszes városvezetéseknek „jó pofát” kell vágni a kormány elvonásaihoz, míg az ellenzék felszólal ezek ellen. A kormányzat önkormányzat-ellenessége tehát minden városvezetést súlyt.
A főváros a következő bevételig, mely csak jövő tavasszal fog érkezni, egy faktoring-ügylettel próbálja átvészelni az időszakot. Ennek a pénzügytechnikának a lényege, hogy egy jövőbeli, de kiszámítható pénzügyi bevételvárományt egy pénzügyi intézettel előfinanszíroztatnak. Ez a gazdaságban egy teljesen elfogadott és sokat használt technika, a főváros is ezt fogja alkalmazni.
Horváth Csaba tisztázta, a főváros évente kétszer kap pénzt az iparűzési adóbevételből, ez eredményezi azt, hogy most ugyan 36 milliárdos pluszban van a főváros, ezt az összeget még háromnegyed évig be kell osztani, hiszen „januárban is lesz nap”.
