dr. Harangozó Tamás


TOL01 választókörzet   

1979. június 27-én Dunaújvárosban született, de csak két évet élt ott, miután édesapja, Harangozó Ferenc agrármérnökként Szekszárdon kapott állást, s aki 2006-ban elhunyt. Édesanyja, Rózsa Katalin ugyancsak agrármérnöki oklevelet szerzett, a szekszárdi agrár-középiskola igazgatója volt. Mindketten mezőgazdaságtudományi doktorátust szereztek. Szülei elváltak. Bátyja, Gábor (1975) gazdasági agrármérnök, szintén a szocialista párt politikusa, 2004 és 2009 között európai parlamenti képviselő volt, 2010-től ugyancsak folyamatosan a nemzeti parlament tagja.

A szekszárdi I. Béla Gimnáziumban érettségizett. 1998-ban felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, de harmadéves korára annyira belemerült a politikába, hogy 2004-ben egyéni tanrenddel fejezte be felsőfokú tanulmányait, akkor kapta jogász doktori oklevelét. Disszertációját Várható intézményi reformok az Európai Unió Alkotmány Szerződés-tervezete alapján címmel írta. 2006-ban ugyancsak a PTE ÁJTK-n szerzett szakokleveles politológusi másoddiplomát.

2010 óta országgyűlési képviselő, második mandátumát az MSZP országos listájáról szerezte 2014-ben. Az Országgyűlés alakulásakor fontos posztokat kapott: először (május 6.) a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke lett, majd szeptember 15-én a törvényalkotási bizottságba delegálták. Gyakori, a konfliktusokat sem kerülő szereplője a parlamenti vitáknak is. Képviselősége nyolc évében több mint négyszáz (452) felszólalását jegyezték, s több mint ezerhatszáz (1641) indítvány fűződik nevéhez. Az előző ciklusban 16, a jelenlegi törvényhozásban már több mint 20 alkalommal volt pártja vezérszónoka. Két önálló indítványa jutott el a tárgysorozatba vételi plenáris vitáig. Gyakran ismertetett bizottsági kisebbségi véleményt, s egy sor alkalommal bekapcsolódott a napirend előtti politikai vitákba. A parlamentközi diplomáciában (IPU) is szerepet vállalt, két tagozatnak (amerikai, izraeli) alelnöke, további kettőben (kínai, portugál) tag.

2016. augusztus 30-án bejelentette, hogy frakciója antikorrupciós törvénycsomagot állít össze, amely biztosítaná a közügyek nyilvánosságát, átláthatóságát valamint megelőzhetővé válnának a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos sorozatos, a képviselői tekintélyt romboló problémák. Javaslataikat annak kapcsán készítették el, hogy az Európa Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportja – amelynek Magyarország is tagja – ajánlásokat fogalmazott meg, mert szerintük az országban jogalkotási korrupció van.
Az utóbbi időben az egyik legnagyobb magyar korrupciós cselekménysorozat, az Orbán családot is érintő „vej botrány” néven elhíresült Elios-ügy feltárásában vette ki a részét. Ő hozta nyilvánosságra az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ezzel kapcsolatos jelentésének eddig megszerzett részleteit.