mszp.hu | Belföld | Oktatás
2015. november 03. 22:00

Fizetésemelés a felsőoktatásban

A felsőoktatásban és a kutatásban szükséges, átfogó fizetésemelésre hívta fel a figyelmet Hiller István, az MSZP oktatási kabinetvezetője sajtótájékoztatóján. A kormány javaslata ebben az ügyben elfogadhatatlan, mert sem a módszer, sem az emelés mértéke nem megfelelő.

A parlament alelnöke szerint szakmailag rossz megközelítés, hogy a felsőoktatásban résztvevők közül csak a tanársegédeket és az adjunktusokat emelik ki, viszont a docensek, egyetemi tanárok, a professzori kar tagjai kiesnek ebből a körből.

Ez a megoldás rövid- és hosszútávon is káros – szögezte le Hiller István. Rövidtávon bérfeszültséget okoz a tanszéken dolgozók között, ami lerontja az oktatás minősét. Hosszútávon a tanszékek nem tudják majd kigazdálkodni ezt a bértömeget, ugyanis alapvetően hibás az az elképzelés, hogy az intézményeknek a költségvetésük felét saját maguknak kell előteremteni. A legtöbb felsőoktatási intézmény ezt egyszerűen képtelen teljesíteni – jelentette ki.
A képviselő azt is kifogásolta, hogy kihagyták az Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatát a fizetésemelésből, pedig az felsőoktatás és a kutatás elválaszthatatlan egymástól. Az átfogó bérrendezés azt is jelenti, hogy az oktatói vagy kutatói munkát segítő dolgozóknak is emelni kell a fizetését.

Ezek alapján a kormánynak át kell alakítania a javaslatát – figyelmeztetett Hiller István, aki elmondta, hogy az MSZP átfogó, az oktatói, kutatói gárda egészére kiterjedő fizetésemelést javasol: a 2016 szeptemberétől érvénybe lépő 50 százalékos fizetésemeléshez a felsőoktatásban nettó 45 milliárd forintra van szükség.

A 2016-ra eső negyed évi részt a költségvetés módosításával kellene megoldani, 2017-től pedig a gazdasági növekedésből lehet előteremteni a pénzt. Jó lenne az is, ha a mindenkori gazdasági növekedés egytizedét oktatásra, kutatásra fordítanák – mondta.
Hiller István hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a kancellári rendszerrel, vagyis azzal, hogy az állam kettős vezetőséget jelöl ki az egyetemek és főiskolák élére. Elméletileg a kancellár csak azért felelős, aminek költségvetési vonzata van, de ez a valóságban nem így működik, hiszen mindennek van anyagi vonzata. Az egyetemet egyedül a rektor irányítsa, mert így lehet megőrizni az egyetemi autonómiát.