mszp.hu | Belföld | Európai Unió Oktatás
2019. április 26. 13:26

Nyelvoktatási stratégiát készít az ellenzék

Nyelvoktatási stratégiát készít az ellenzék
A nyelvvizsgához kötött egyetemi felvételről szóló törvény elleni diáktüntetés előtt közös nyelvoktatási stratégia kidolgozását jelentette be az MSZP, a Párbeszéd, a DK, a Momentum, az LMP, biztosítva a fiatalokat arról, támogatják a demonstrációt.
A fideszes kormány 2020-tól kötelezővé tenné a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, mindezt úgy, hogy nem biztosít hozzá feltételeket a közoktatásban, sem elég nyelvtanár, sem megfelelő számú nyelvi labor nem áll rendelkezésre - foglalta össze az ellenzéki összefogás okát Kunhalmi Ágnes. Az MSZP oktatáspolitikusa az alapvető jogok biztosának 2017-es jelentését idézte, amiben egyértelművé tette, ha 2020-tól az egyetemi felvétel feltétele lesz a nyelvvizsga, akkor azzal a céllal ellenkező hatást vált ki a kormány, hogy minél több magyar beszéljen legalább egy idegen nyelvet. “Nincs olyan átfogó idegennyelvi stratégia, amely a mindenkori kormányok sorvezetője lenne abban, hogy a közoktatás alkalmas legyen arra, 18 éves kora alatt egy diák egy idegen nyelvet magabiztosan elsajátítson” - állapította meg. Kunhalmi kiemelte, az ellenzéki pártok egységesen támogatják a diákokat, akik délután a kötelező nyelvvizsga bevezetése ellen, a minőségi nyelvoktatás biztosításáért tüntetnek. Az ellenzék célja az, hogy őszig kidolgozzák a közös országos idegennyelvi stratégiát, amit társadalmi vitára bocsátanak. A tavaly ősszel közösen benyújtott oktatási minimumprogram mintájára készítik civil szervezetekkel együtt, annak a folytatása lesz. Arra fognak fókuszálni, hogy a mindenkori kormánynak, hol és mikor kell beavatkozni az oktatásba, például felvetik a nyelvvizsga megszerzését segítő nulladik évfolyam újbóli bevezetést.
 
 
Arató Gergely, a DK álláspontját ismertetve elmondta, a nyelvvizsgától függő egyetemi felvétel bevezetése a Fidesznek azt a poltikáját szolgálja, hogy minél több diákot rekesszenek ki a felsőoktatásból. A nyelvvizsga megszerzése így sok áldozatot követel a szülőktől és számos szociális korlátot jelent a diákok számára, ezért ezt az intézkedést a DK elfogadhatatlannak tartja. “Nem bezárni, hanem kinyitni kell a felsőoktatás kapujat, hogy minél több diák kerülhessen be” - fogalmazott.
 
 
Tordai Bence arról beszélt, miközben Európában mindenhol az a cél, hogy emeljék a diplomások arányát, mert az növeli a fiatalok munkaerőpiaci és jövedelemszerzési esélyeit, Orbánisztánban csökken a diplomások aránya. A Párbeszéd politikusa azért tartja fontosnak a közös nyelvoktatási stratégiát, mert rögzíteni fogja, hogy a nyelvoktatás az állami kötelessége, és ha ezt megtette, csak utána várhatja el a fiataloktól, hogy hozzá tegyék a magukét.
 
 
A Momentum EP-listavezetője, Cseh Katalin azzal folytatta, a nyelvvizsgatörvénnyel a magyar kormány végképp elveszi a lehetőségét a fiataloktól, hogy versenyképesek lehessek az EU munkaerőpiacán. Az államtól több forrást akarnak, amelyeket a középiskolai nyelvoktatás fejlesztésére fordítanának.
 
 
Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő azt a tényt húzta hangsúlyozta, hogy 2010-hez képest 100 ezer fővel kevesebben járnak felsőoktatás intézményekbe. Tavaly annyian felvételiztek ahány hallgató 8 évvel korábban a felsőoktatásban tanult. “Ezt már nem nem lehet demográfiai okokkal magyarázni” - idézte a Magyar Tudományos Akadémia beszámolóját. Az országgyűlés oktatási bizottságának tagja szerint, ha bevezetik a törvényt, ez az arány még rosszabb lesz, ugyanis a felvett hallgatók 50 százaléka nem rendelkezik nyelvvizsgával.
 
 
“Ha felvételi követelmény lesz a nyelvvizsga, csak a kiváltságosok joga lesz a felsőoktatásba járni, mivel az oktatás rossz minősége miatt a nyelvvizsga megszerzéséhez különórákra kell járni” - állapította meg Pitz Dániel, az LMP ifjúsági tagozatának elnöke.