mszp.hu | Belföld | Európai Unió Kultúra Oktatás
2019. július 08. 19:50

Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék az Akadémia ügyében

Az ellenzéki pártok több független képviselővel az Alkotmánybírósághoz fordulnak a Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózata ügyében, mert a múlt héten kormánypárti többséggel elfogadott törvénymódosítás az Akadémia „egész történetében példa nélküli” – jelentette be Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője a parlamentben hétfőn.
Az egykori oktatási és kulturális miniszter az Akadémia vagyona ügyben interpellált: azt mondta, a módosítás értelmében az akadémiai vagyont ellentételezés nélkül az államra ruházzák át.
 
„E kérdésben gyakran elhangzó érv volt, hogy ennek különösebb jelentősége nincs, hiszen az a vagyon eredendően az államé, csak azt a Magyar Tudományos Akadémia kezelte és használta. Ennél a pontnál azonban (...) meg kell állni, mert megítélésem szerin ez tételesen nem igaz” – mondta Hiller.
 
Felhívta a figyelmet: az Akadémia közel 2 évszázados történetében „felajánlások, hagyatékok, adományok, juttatások egész sora bizonyítható, méghozzá jelentős értékben”, beleértve az intézmény székházát és például Gróf Vigyázó Ferenc hagyatékát, amely földbirtokokból, ingatlanokból, kötvényekből, készpénzből és további vagyontárgyakból állt.
 
Magánforrásokból, magánszemélyek fölajánlásából története során az Akadémia „számottevő vagyonra tett szert. Ezt ellentételezés nélkül állami vagyonná tenni egyszerűen rekvirálás. (…) Többünk megítélése szerint ellentétes az alaptörvénnyel” – hangsúlyozta. 
 
Megkérdezte: Államosítani kívánják-e az Akadémia teljes vagyonát? Az alaptörvényben foglaltakkal összhangban lévőnek látják-e, hogy az intézmény székházát, irodaépületeit, vidéki területi bizottságainak székházát állami vagyonná teszik? 
 
Azt mondta, kérdéseket vet föl az is, milyen szerepet szán a kormány az akadémiai intézményhálózat újonnan létrehozott fönntartójának az Európai Unió új költségvetési ciklusában az innovációra szánt összegek szétosztásában.
 
Cseresnyés Péter államtitkár válaszában „szükségesnek és halaszthatatlannak” nevezte az átalakítást. Azzal vádolta a baloldali kormányokat, hogy „roppant rosszul tejesítettek” az uniós források lehívásában és fölhasználásában. Azt ígérte, hogy az intézményfenntartó és a kutatóhálózat szerepe az uniós források felhasználásában változatlan marad a jelenlegihez képest, és hogy a tudomány és a kutatás szolgálatába állított javak mindenkor a tudományt és a kutatást fogják szolgálni.
 
„Szögezzük újra le: a kormány nem államosítja az MTA vagyonát” – mondta –, csak az a célja, hogy megemelje az ország „rendkívül alacsony részesedését” a kutatásra szánt uniós forrásokból.
 
Hiller nem fogadta el a választ, a parlament fideszes többsége viszont igen.