Az obstrukció oka az volt, hogy az ellenzéki képviselők szerint „annyira elfogadhatatlan az egész eljárás és maga a személy is, hogy még egy „nem” szavazattal sem akarom legitimálni, hogy én részt vettem az ő megválasztásában bármilyen módon” – mondta Harangozó.
Hozzátette: szerették volna, ha az egész ellenzék egységesen cselekszik, de a Jobbik felvette szavazólapjait és „össze-vissza firkálták”: olyan büntetőügyeket írtak fel rájuk, melyekben szerintük Polt mulasztást követett el - végül nemmel szavaztak. Abból a szempontból viszont végül egységes volt az ellenzék, hogy az „egymás vállveregetése” meg az eskütétel alatt nem maradt a teremben.
De az obstrukció megmutatja az országnak is, hogy a kormánytöbbség pártkatonákat választott meg, húzta alá.
Hiába választották azonban alkotmánybírónak, Handó Tünde „becsülete mindenképp kitelt teljes módon előző pozíciójában”, az Országos Bírói Hivatal elnökeként, hiszen eddig példátlan módon a magyar bírák vezetői már tavasszal az országgyűléshez fordultak, határozati javaslatban kérve: Handót fosszák meg tisztségétől.
„Ilyen még ebben az országban az életben nem volt” – mondta Harangozó, „utolsó segélykiáltásnak” nevezve az Országos Bíró Tanács tavaszi lépését. „Ezt nem egy politikus indította be, nem az ellenzék indította be, hanem maga a független bíróság” – hangsúlyozta.
Handó végre „le lett lépteve” és vagy nemzetközi nyomásra, vagy a bírák nyomására, a kormány végleg letett az önálló közigazgatási különbíróságok felálltásáról is.
A nemzetközi nyomás és az önkormányzati választás ellenzéki győzelmei segítségével „talán sikerül megállítani azt az őrületet, ami már terveben volt”, mert a kormány titokban újra alkotmányt akart módosítani, „sokan még a prezidenciális rendszer bevezetését sem vetették el”.
„Most ez is lekerült az asztalról, és én azt gondolom, hogy ez minden normális magyar embernek az érdeke, hogy ez így történt” – mondta Harangozó.