A törvény elfogadása után több ellenzéki városban, például Szegeden és Salgótarjánban úgy döntöttek: az önkormányzat és cégei nem alkalmazzák a törvény által lehetővé tett 400 óra túlórát. Ez adott egy kis lendületet és erőt a szakszervezeteknek, sztrájkokat és bértárgyalásokat indított el.
De a legfontosabb, és „ennek a gyümölcse érett be az önkormányzati választáson”, hogy ebben az ügyben kezdtek az ellenzéki pártok együttműködni.
Ez „oda vezetett, hogy az önkormányzati választáson most már együtt tudtunk indulni. Január 5-én a Kossuth téren mondtam el, hogy ’egy az egy ellen’ felállással lehet megtörni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Ez most megtörtént az önkormányzati választáson” - mondta a pártelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
A rabszolgatörvény nyomán kezdtek az ellenzéki pártok egyeztetni a parlamentben. Ott megteremtődött az ellenzéki egység, majd megteremtődött az utcán is, hiszen a tiltakozások során az ellenzéki vezetők a színpadon mondták el, hogy közösen fognak fellépni.
„És az ott lévő több tízezer ember arra instruálta az ellenzéki vezetőket, hogy ez az ellenzéki együttműködés menjen tovább. Az EP-választáson még nem jött össze ez az együttműködés - bár én ott is szorgalmaztam -, de az önkormányzati választás meghozta” – mondta.
Kérdezték pártelnököt arról a sor kérdésről, amit Kövér László házelnök „hülyeségek a fékek” beszéde után tett fel különböző minisztériumoknak, melyek közül egy kivételével mindegyik visszautasította Kövér állításait.
Tóth „igen érdekesnek” nevezte, hogy a kormány képviselői szembesítik a Fidesz választmányi elnökét, az ország harmadik legfőbb közjogi méltóságát azzal, hogy nem értenek vele egyet. Kövér állításaira pedig, például arra, hogy a mobiltelefon „tömegpusztító fegyver”, azt mondta: „viccesnek nem mondható”.
A budafoki MSZP-s önkormányzati képviselők ügyében, akiknek tagságát felfüggesztette a párt elnöksége, és kizárásukat kezdeményezte, miután tisztségekért cserébe a Fidesszel szavaztak, Tóth hangsúlyozta: az teljesen normális, ha egy önkormányzatnál a pártok között vita van, mert bizonyos kérdésekben nem értenek egyet.
Mi „ezt akartuk. Mi nem azért küzdöttünk, hogy egy olyan rendszert építsünk föl, mit a Fidesz, ahol nincs helye a vitának, ahol el kell zárni a közvélemény elől a nézeteltéréseket, hanem igenis, a nyilvános vitának egy demokráciában van helye” – jelentette ki.
De ezek a képviselők azokat csapták be, akik révén a mandátumukat szerezték: a választóikat, az ellenzéki együttműködő partnereket és az MSZP-t is.
„Ez az, ami elfogadhatatlan, ez az, ami felháborít, és nincs indok. (…) Nem lehet az, hogy vita van az ellenzéki partnerek között, akkor elszaladok a Fideszhez és lepaktálok velük. (…) Ez megengedhetetlen” – mondta.
A két képviselő az MSZP fegyelmi tanácsa előtt elmondhatja majd indokait. A párt nem tudja elvenni a képviselői mandátumukat, de „a bélyeg az ott van rajtuk”, nekik kell elszámolniuk az őket megválasztókkal.
A pártelnök elmondta: a jövőben is nagyon szigorúan lépnek fel az ellenzéki egység veszélyeztetői ellen, s reméli, a többi ellenzéki párt is ilyen határozottan lép majd fel az egység érdekében.
„Meggyőződésem, hogy a szabad városok után a szabad Magyarország megteremtése a legfőbb cél”, s az ellenzéki együttműködés elvezethet 2022-ben a kormányváltáshoz - mondta.